A 141,9 milliárd forintos mínusz úgy jött ki, hogy idén márciusban 209,3 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így a február végi 67,3 milliárd forintos többlettel együtt az első negyedév végén 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés.
Csiki Gergely emlékeztetett arra, hogy 2017-ben és 2018-ban ennél magasabb deficit jött össze, ez a szám átlagos márciusi eredménynek számít.
Az első negyedév végére 141,9 milliárd forintos kumulált hiány az elmúlt évek egyik legalacsonyabb eredménye
– hangsúlyozta a szakértő.
Az elemző azt is kiemelte, hogy 283 milliárd forintos értékben érkezett uniós bevétel a költségvetésbe, , a kiadás pedig 344 milliárd forint volt, így az államnak 61 milliárd forintot kellett finanszíroznia. Az év első első három hónapjában az éves tervhiány 17,7 százaléka teljesült, ami 2016-os állapotokat idéz – tette hozzá Csiki Gergely.
Általános forgalmi adóból 305,4 milliárd forintos többlet származik, a személyi adóból 41,2, a járulékokból 64,1 jövedéki adóból pedig 30 milliárd forinttal több folyt be, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A kiadási oldalon a Modern Városok Program beruházásai, a vasútfejlesztés és a vállalkozások hatékonyságának növelését célzó költségek szerepelnek jelentősebb tételként – mondta a Portfolio elemzője.
Fehéredő gazdaság
Korábban Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásáért felelős államtitkára a számokat értékelve az M1 csatornán a bevételek közül kiemelte az általános forgalmi adót, amelyből 2019. első három hónapjában 305,4 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába az előző év azonos időszakához képest. Banai Péter szerint ez az adat is mutatja a magyar gazdaság fehéredését. Példaként említette a tavaly a cégek között bevezetett online számlázást, amelynek következtében olyan többletjövedelmek jelentek meg, amelyek önmagukban a gazdaság növekedésével nem magyarázhatóak.
A személyi jövedelemadóból befolyt 41,2 milliárd forintos növekedés az államtitkár szerint részben a foglalkoztatottak számának, részben pedig a jövedelmek növekedésével magyarázható.
Banai Péter Benő szerint a költségvetés kiadási és bevételi oldalának adatai azt mutatják, hogy az Országgyűlés által 2019-re meghatározott hiánycél tartható.