A monetáris tanács kommunikációja sem változott lényegesen az eggyel korábbi kamatdöntő üléshez képest, megjegyezve, hogy az azóta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte.
A közleményben úgy fogalmaznak, hogy
a testület felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye.
Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel - írják. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.
A testület ezúttal is hangsúlyozza: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal - teszik hozzá.
A fogyasztóiár-index januárban változatlanul 2,7 százalékon alakult, az üzemanyagok árának csökkenése ellensúlyozta a maginfláció növekedését. A maginfláció 3,2 százalékra, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3 százalékra emelkedett. A maginflációt a dohánytermékek jövedéki adójának emelése mellett főként a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája növelte.
A tanács arra számít, rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken.
Az adószűrt maginfláció az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs folyamatok értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak - mutat rá a testület.
A monetáris tanács szerint a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, 2019-től a gazdasági növekedés várhatóan fokozatosan lassul, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak tartják.
A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kedvező gazdasági folyamatokat igazolta vissza, hogy az S&P és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők Magyarország adósságbesorolását egyaránt a "BBB-" fokozatról "BBB" szintre javították - teszik hozzá.
Továbbra is úgy látják, a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn. A nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezeket a folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.
A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós folyamatokat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs folyamatok alakulása határozza meg - írják.
A monetáris politika normalizációja során először a nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor - erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.
A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében januárban - 1000 milliárd forintos keretösszeggel - elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.