Az északi-tengeri Brent hordónkénti ára pénteken 3,80 dollár (6,1 százalék) csökkenéssel, 58,80 dolláron zárt. Napközben 58,41 dolláron, tavaly október óta legalacsonyabb szinten is állt.
A pénteki árcsökkenést részben Szaúd-Arábiának az a csütörtöki bejelentése váltotta ki, hogy novemberi olajtermelése felülmúlja az októberi napi 10,6 millió hordót.
Olaj volt a tűzre az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatalának (EIA) az a bejelentése is, hogy a múlt héten 4,9 millió hordóval nőtt az amerikai olajtartalék,
és ezzel már a kilencedik egymást követő héten jegyeztek fel bővülést.
Megfigyelők szerint a következő napokban elsősorban az befolyásolja majd az olaj árát, hogy milyen újabb bejelentések hangzanak el az OPEC december eleji ülése kapcsán. Az olajkartell december 6-án várhatóan arról dönt, hogy napi 1 millió hordóval visszafogja a termelését. Ezt a tervet azonban egyelőre nem mindenki támogatja és még az is kérdéses, hogy a szervezeten kívüli nagy olajterelő országok, köztük Oroszország csatlakozik-e az elképzeléshez.
A kőolajat október elején még csaknem 4 éves csúcson jegyezték, azóta a Brent ára csaknem 30 százalékkal esett.
A kőolaj ára a befektetőknek arra az aggodalmára emelkedett jelentősen októberben, hogy az Irán ellen újra életbe lépő amerikai büntetőintézkedések miatt jelentős olajmennyiség esik ki a globális kínálatból,
ami a tartalékok leapadásához, egyes régiókban pedig akár hiányhoz vezethet.
Még életbe sem léptek az Iránnal szembeni amerikai szankciók, a legnagyobb olajtermelők, mint például Szaúd-Arábia, Oroszország és az Egyesült Államok felpörgették termelésüket, hogy ellensúlyozzák a kieső iráni kőolajat.
Csakhogy az iráni olajipart november 4-től sújtó szankciók a vártnál kevésbé lettek szigorúak, így például az Egyesült Államok hat hónap haladékot adott az iráni olaj legnagyobb vásárlóinak, így a kínálat kevésbé szűkült.
Mindez azt eredményezte, hogy komoly túlkínálat jelentkezett a piacon, és emiatt gyorsan csökkeni kezdett az olajár.