Nyitókép: Pixabay.com

Meg akarják háromszorozni a hazai mézfogyasztást

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó
2018. október 20. 12:42
Nem volt túl jó évük 2018-ban a méztermelőknek, az idei tisztázatlan eredetű méhelhullás pedig a jövő évi termelésre is hatással lehet – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Idén közepes évet zártak a méhészek, főleg az időjárás miatt, hiszen a repce nagyon korán virágzott, a méhcsaládok pedig még nem voltak termelőképesek – tájékoztatott Bross Péter. A napraforgó is korábban érett, illetve az akáctermés is csupán közepes lett.

A méhelhullások – melyek okát a mai napig nem tudják – miatt is csökkent a mézmennyiség – tette hozzá az egyesület elnöke, és elmondta: a napraforgó és a kukorica virágzásakor az állomány jelentős része elhullott, csupán a nem kijáró méhek maradtak meg. Az eddigi vizsgálatok alapján komplex, több elemből álló oka van a problémának, valószínűleg a növényvédelem is szerepel ezek között. Hogy a gazda vétett vagy egy engedélyezett növényvédő szer okozta a problémát, egyelőre rejtély.

Nehéz a kárbecslés, az elmaradt hasznot sem könnyű megállapítani, országos szinten milliárdokról lehet szó.

Mivel kárpótlásra nem számíthatnak, ezért a legfontosabb, hogy az okokat mérjék fel pontosan – mondta Bross Péter. „A tél folyamán rá kell jönni az okokra, illetve elő kell készíteni egy stratégiát, hogy jövőre ez már ne ismétlődjön meg.”

A szakértő kiemelte: az idei veszteségek hatással lesznek a 2019-es esztendőre, hiszen ha a meggyengült méhcsaládok át is vészelik a telet, nem lesznek termelőképesek. A mézfajták közül az akác és a hárs sikerült a legjobban, a repce, a facélia és a selyemkóró alulteljesített, a napraforgó közepesen – emelte ki Bross Péter.

Kampány a mézevésért

Hathetes kampányt indítottak szakmai szervezetek a mézfogyasztás népszerűsítésére. A magyarok átlagosan 80 dekagramm mézet esznek meg évente, míg a németek vagy az olaszok 3-4 kilogrammot – jelezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

„Méztermelés területén nagyhatalomnak számít Magyarország”

– fogalmazott Bross Péter, hozzátéve: az Európai Unió méztermésének 10 százalékát biztosítja az ország, de a világpiacon is 5-6 százalékot ér el. A kampány célja, hogy „a magyar emberek megértsék, hogy egy kincs van a kezünkben”. Az évi 26 ezer tonna megtermelt méznek a kétharmada exportra kerül, ezt az arányt szeretnék a hazai fogyasztás javára csökkenteni.

A kampányban mézfogyasztásra ösztönző felhívásokat tesznek majd közzé, illetve november 16-án mézes reggelit szerveznek. Ez alkalomból tavaly 500 helyszínen 100 ezer gyermek kóstolhatott mézet, idén még nagyobb érdeklődésre számítanak.

Szent Ambrus, a méhészek védőszentje napján, december 7-én országszerte gyermekotthonokba látogatnak el a méhészek és a hazai mézlovagrendek, felajánlják termésük egy részét, elmagyarázzák, miért fontos a méz, és a méhek életéről is beszélnek.

„Meg kell dupláznunk, sőt háromszoroznunk a mézfogyasztást”

– fogalmazott Bross Péter. Ha a magyar lakosság 60 százaléka minden nap reggel egy teáskanál mézzel indítaná a napot, elfogyna a hazai termés.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Bross Péter a mézkárról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Bross Péter a kampányról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást