Nincs olyan jogi szabályozás, ami tiltaná, hogy egy ki- vagy eladó ingatlant egy felületen akár többször, több árral hirdessenek meg. Az ilyen esetek vagy úgy fordulnak elő, hogy az ingatlan tulajdonosa maga tölti fel több oldalra a hirdetést, esetleg több ügynökséget bíz meg a lakás ki- vagy eladásával. Utóbbi nem minősül duplikációnak, hiszen ezek mögött külön szerződések vannak – tájékoztatott Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.
Lehetséges, hogy a tulajdonos, látván, hogy nem kel el az ingatlan, megpróbálja újból meghirdetni, immáron alacsonyabb áron, és így keletkeznek az eltérő ajánlatok.
„Azt a trükköt is be szokták dobni, hogy más nyitóképet tesznek fel, de azonos a leírás”
– fogalmazott a szakértő. Olykor pedig a leíráson módosítanak egy keveset. Így nem szűri ki a duplikált ajánlatokat az algoritmus.
Előfordulhat az is, hogy egy hálózathoz tartozó ingatlanközvetítő magánszemélyként tesz fel hirdetést.
A hálózatok megpróbálják kiszűrni a kamuhirdetéseket, amelyeket csak azért töltenek fel, hogy látszólag bővítsék a kínálatot - tette hozzá.
A portálra feltöltött ingatlanok 10-20 százalékával kapcsolatban jeleznek a felhasználók valamilyen problémát - félrevezető információk, nem megfelelő képek -, de ezeket próbálják kiszűrni és az ajánlatokat ellenőrizni – emelte ki Mester Nándor. Hozzátette: ez az arány túl magas.
Trükkökkel főleg azoknál az ingatlanoknál próbálkozhatnak, amelyek rossz helyen vannak, és nehezen értékesíthetők - vélekedett.