Vajon a várható életkorral a ténylegesen munkában töltött idő is emelkedik majd? Ezt fontos lenne tudniuk a döntéshozóknak – jegyzi meg a Privátbankár.
Az emberek várható életkora folyamatosan nő, ami problémákat okoz a nyugdíjrendszerben, a társadalom működésében. Sok országban emelik a nyugdíjkorhatárt. A kor azonban nem az egyetlen tényező, amely meghatározza, meddig dolgozhatunk – hivatkozik a portál a német Max-Planck Intézet honlapján közzétett írásra.
A kutatóintézet tudósai meghatározták a várható munkaképes életkort a foglalkozás, a nem, a képzettség és az emberek anyagi helyzete alapján. A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg elvileg 65 év és hét hónap, azonban átlagosan valójában 62 éves koruk előtt valamivel, a korhatárnál több mint három évvel hamarabb szoktak nyugdíjba vonulni. Mint írják, ez a rés az elmélet és a gyakorlat között a legtöbb ipari országban is fennáll. Ezen kívül sokan aktív időszakuk közben is kihagynak hosszabb-rövidebb időszakokat betegség, munkanélküliség, átképzés miatt.
Fontos lenne tudni, mennyi időt töltenek munkában az emberek valójában, hiszen ettől függenek például az adó- és járulékbevételek, és a jövőbeli nyugdíjak. Az is lényeges, milyen irányba változik az aktív korszak. Az intézet egyik következtetése, hogy
minél jobban képzett valaki, annál hosszabb munkában töltött időszakra számíthat még 50 éves korában.
A képzettebbek ritkábban lesznek munkanélküliek, ezért inkább az egészségük befolyásolja a munkában töltött évek számát. Viszont gyakrabban maradnak ki a munkából képzés, továbbképzés miatt.
A nőknél sok függ attól, hogy szokás-e egyáltalán az adott országban nőként elhelyezkedni, valamint hogy az adott társadalomban mennyire támogatják a család és a munka közötti egyensúlyt. Sok függ az ország gazdasági helyzetétől is, recesszió esetén sok 50 feletti dolgozótól megválnak. Ha viszont gazdasági fellendülés van, az idősebbek sokkal jobban találnak maguknak munkát.