A nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna kiegészítő állást sem részmunkaidőben, sem távmunkában, viszont 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen - mondta a GKI Gazdaságkutató júniusban, ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív felmérésének eredményéről Tátrai Márk kutatásvezető.
Az adatok szerint a nemrég nyugdíjba vonuló - 60-70 év körüli - réteg a legaktívabb ebből a szempontból.
A nyugdíjasok nem oldják meg a munkaerőhiányt
Mint mondta,
félmillió nyugdíjas szándékozna kiegészítő állást vállalni nyugdíj mellett, de nekik csak nagyon kis részük lenne felhasználható a munkaerőhiány enyhítésére.
50 ezer nyugdíjas jelezte, hogy teljes munkaidőben dolgozna, viszont a munkaerőpiac 130-160 ezer embert lenne képes most felszívni, tehát a nyugdíjasok foglalkoztatása csak részmegoldás lehet. Nem feltétlen ők fogják tudni kisegíteni Magyarországot - magyarázta a kutatás eredményeit Tátrai Márk.
A kutatás szerint tehát nemhogy ők nem tudják megoldani a munkaerőhiányt, de nem is szeretnék.
A szakember szerint ennek az lehet az oka, hogy a munkaerőpiac erőteljesen átalakult, a nyugdíjasok csekély százaléka ért az új, informatikai rendszerekhez.
"Újra be kellene tanítani ezt a réteget. Akik pedig nemrég mentek nyugdíjba, és viszonylag magas pozíciókban dolgoztak, azok között vannak informatikai készségekkel rendelkezők, de
leginkább a fiatalokra lenne szükség"
- összegezte Tátrai Márk.
A kutatás megállapításai
A kutatás szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat.
A GKI felmérésből kiderült: a nyugdíjasok 5 százaléka kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában dolgozna, és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Rámutatnak arra is, hogy ugyanakkor mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában, mindegyik egyaránt 20 százalék.
A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább.
Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalékos a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont a nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége, 60 százaléka 60 és 70 év közötti - állapítja meg a GKI.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor közülük több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni - összegezték a GKI kutatásának készítői.