Az interjúban Varga Mihály rámutatott, a jövő évi költségvetés a növekedésre összpontosít, de nem adja fel a pénzügyi stabilitást. A parlamenti vita során több mint 800 ellenzéki javaslatot és további 200 kormánypárti, illetve bizottsági módosítót tárgyaltak és jó párat el is fogadtak.
Magasabb biztonsági tartalékot terveztek, nagyobb a mozgástér,
ami lehetőséget ad arra, hogy ha év közben bármilyen okból intézkedésre lenne szükség, akkor azt finanszírozni tudják.
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé kerül javaslatokat augusztus végére öntik egységes formába, utána terjesztik a kormány elé, és az ott született döntések alapján elképzelhető még a költségvetés módosítása.
A költségvetéssel párhuzamosan az adótörvényekről, köztük a cafeteria-rendszer átalakításáról is szavaz pénteken a parlament. Varga Mihály szerint a szavazásig nem merült fel olyan új, hangsúlyos szempont, amely a kormány kiinduló javaslatát érdemben módosítaná, de tovább vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén.
"Itt
nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás.
Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk" - mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter árfolyamszempontból érzékenyebb időszakot vár, szerinte a forint új egyensúlyi szintet keres majd. Úgy véli, hogy az állami adósságkezelő kibocsátási programján nem kell változtatni az emelkedő hozamkörnyezet miatt, ám átgondolják, érdemes-e a kötvénykibocsátásból megvalósított uniós előfinanszírozást a mostani ütemben folytatni.
Nem akarják visszafogni az európai uniós források felhasználási ütemét, a beruházások gyorsabb megkezdését ösztönöznék - mondta a miniszter, aki szerint az eldöntött állami beruházások ütemezésének megnyújtásával is igyekeznek a kapacitáshiányt kezelni az építőiparban: a Pénzügyminisztériumban elkészült egy áttekintés arról, hogy az elmúlt 1,5 évben meghozott döntések közül melyek azok a beruházások, amelyek előkészítése lehetővé teszi, hogy csak 2019-ben vagy 2020-ban kezdjenek neki.