A lap által megkérdezett szakmai szervezetek szerint a gazdaság bővülésével növő munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. A jelenség a lehetséges GDP-bővülést is mérsékli.
A Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedévben 80 ezerre tette a betöltetlen álláshelyek számát, amiből csaknem 60 ezer a versenyszférában volt. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Rolek Ferenc több mint 200 ezer főről beszélt, miközben a munkaképes lakosság létszáma minden évben 40-50 ezer fővel fogyatkozik. A szakértő kiemelte, hogy az építőipari szakmák többsége még mindig hiányszakma, és
egyre kevesebb a tanuló, míg a pályaelhagyók aránya folyamatosan növekszik.
A turizmus-vendéglátás szakemberei egész Európában nagyon keresettek, itthon pedig a béremelések ellenére sem javul a munkaerőpiaci helyzet.
Baja Sándor, a Randstad munkaerő-közvetítő cég vezére hangsúlyozta, hogy az üres álláshelyek betöltésére képzett dolgozókra lenne szükség, ilyenek azonban egyre kevésbé vannak. Szerinte a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő számára lenne 300 ezer plusz hely jelenleg. A szakértő hozzátette: nagy a "mismatch" Magyarországon, azaz
sok elérhető munkaerő van rossz helyen, nem megfelelő képzettséggel.
Feldolgozóipar
Az Eurostat felmérése szerint a feldolgozóipar küzd a legnagyobb problémával. A cégek 80-90 százaléka mondja azt, hogy
a munkaerőhiány a legnagyobb korlátja a termelés növekedésének.
A statisztikai hivatal mérése szerint 24 ezer munkavállaló hiányzik a szektorból, a vállalati felmérések szerint azonban akár 200 ezer munkavállalót is fel tudna szívni a feldolgozóipar.
A vállalatok kezdenek robotizációval reagálni az egyre fokozódó munkaerőhiányra, erre ugyanakkor leginkább a nagyobb tőkeerejű, multinacionális vállalatoknak van elegendő erőforrásuk, hiszen az új technológiák alkalmazása rövid távon nagyobb forrásbevonást igényel.
Építőipar
Az építőiparban is súlyos munkaerőhiányt már kevésbé lehet robotokkal pótolni. A cégek közel kétharmada gondolja azt, hogy korlátozza a termelésbővülést a munkaerőhiány. A KSH hivatalos számai 4 ezer főről árulkodnak, ugyanakkor szakmai szervezetek ennek a többszöröséről beszélnek. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a szektorban dolgozó szakértők 30-40 ezer szakképzett munkás hiányáról beszéltek.
A válság kitörését követően a kétezres évek eleji ingatlanpiaci fellendülés alatt felépült kivitelezői kapacitás egy része néhány év leforgása alatt erodálódott – mondták az építőiparban tevékenykedő szakértők a Lakáspiaci jelentés szerint. A válság alatt a hazai építőiparból kiszorult építőipari szakemberek nagy része külföldre távozott, főleg az idegen nyelvet is beszélő, tehetséges szakemberek mentek el, akikből a legnagyobb a hiány ma Magyarországon.
Az idei év végére, illetve a jövő év elejére kialakult keresleti csúcs a munkaerőhiánnyal együtt oda vezet, hogy csak halasztva készülnek el egyes építések
– mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Szolgáltatások
A szolgáltató szektorban az Eurostat felmérése szerint általánosságban nincs olyan nagy a gond. A vállalatok csupán egyharmada gondolja azt, hogy a növekedés korlátja a munkaerőhiány. A heterogenitás azonban igen nagy:
egyes ágazatokat jobban, míg másokat jóval kevésbé sújt a munkaerőhiány.
Az információ-kommunikációban a KSH szerint 3300 betöltetlen munkahely 3,6 százalékos üres álláshelyarányt eredményez. Ez a 2,5 százalékos nemzetgazdasági átlaghoz képest igen magas. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) azonban 30 ezerre becsülte a hiányzó informatikusok számát. De akár a 60 ezer főt is elérheti a betöltetlen állások száma, hiszen folyamatosan jönnek Magyarországra a nemzetközi nagyvállalatok. Mindez jelentősen felhajtotta a szektor béreit.
Az adminisztratív, szolgáltatást támogató dolgozók körében a statisztikai hivatal 9000 hiányzó munkavállalót mér. Ide tartozik az építményüzemeltetés, takarítás, úttisztítás vagy a zöldterület-kezelés. A takarítók és egyéb, alapvetően rosszul fizető munkakörökben tapasztalható munkaerőhiány már évek óta gondot jelent. A KSH adatai szerint ebben a szektorban az üres álláshelyek aránya – gyorsuló növekedés mellett – elérte a 4,7%-ot. Ilyen magas rátát egyetlen más ágazatban sem látunk.
Szállítás, raktározás
A szállítással-raktározással foglalkozó német vállalkozások „vadásznak” a kitűnő kvalitásokkal rendelkező magyar, lengyel, szlovák és cseh sofőrökre – közölte a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), akik unió-szerte óriási munkaerőhiányról beszélnek a szektorban. A szakmában tapasztalható elöregedés miatt pedig várható, hogy a következő 5-10 évben a működés fenntarthatóságát veszélyeztetheti a nyugdíjba vonulók kiesése.
Az egyesület által 2015-ben kezdeményezett, jelenleg is zajló, államilag finanszírozott hivatásos gépkocsivezető képzési program nem oldotta meg a problémát, csak tűzoltásra alkalmas, további lépésekre van szükség. Jellemző, hogy egy-egy fuvarfeladat a gépkocsivezetők hiánya miatt nem teljesíthető. Az MKFE szerint
a rentábilis működéshez elengedhetetlen a fuvardíjak 15-20 százalékos emelése.
„Most eljutott oda az ágazat, hogy fuvarozó cégek állnak le azért, mert a bevételeik nem fedezik a működési költségeiket, ehhez adódik hozzá a munkaerőhiányból fakadó kapacitáscsökkenés, aminek a végeredménye az, hogy ma már egyes esetekben a fuvarozó választhat a megbízókból, és nem fordítva.”
Vendéglátóhelyek
A turizmus-vendéglátásban a hivatalos, mindössze 2600 főről szóló üres álláshellyel szemben több tízszeres is lehet a valós hiány.
A falusi kocsmáktól a nagy szállodákig mindenkit sújt már a munkaerőhiány
– mondta Flesch Tamás. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSzÉSz) alelnöke szerint a munkaerőhiány folyamatosan növekszik. Az Airbnb terjedése is munkahelyeket teremt a szektorban, hiszen ezekkel a lakásokkal is foglalkozni kell, takarítani kell, ami szintén növeli a munkaerőhiányt.
A nem túl jól fizető szektorban sokan külföldre mentek munkát vállalni, de ma már az is jellemző, hogy Magyarországon maradnak a vendéglátásban dolgozók, csak más szektorban vállalnak munkát – tette hozzá Flesch Tamás, aki szerint a bérek növelésével lehet a vendéglátóiparban tartani az ott dolgozókat.
"Évekkel ezelőtt ciklikus volt a munkaerőhiány, inkább a nyári időszakot jellemezte, mostanra azonban az év egészében tapasztalható"
– emelte ki.
Mint mondta, már vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek a munkaerőhiány miatt hónapok óta nem tudnak kinyitni. A munkáltatók korábban sok állás betöltéséhez diplomát vártak el, ma már sok esetben megelégszenek a középfokú végzettséggel is.