2017-ben csaknem 3,1 milliárd eurót tesz ki az az összeg, amelyet az OLAF csalásgyanús ügyekk alapján tárt fel és ekkora mértékű büntetésre tett javaslatot az Európai Bizottság felé. Az OLAF-hoz a legtöbb bejelentést, 31 Spanyolországból, a második legtöbb, 27 Magyarországról érkezett tavaly - tette hozzá Weinhardt Attila.
A jelentés három ügyet említ. Az egyik a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálat, amelyben az Elios is érintett. Ebben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot, ami nagyjából 13 milliárd forint. Összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak.
Egy másik ügytípus egy kutatás-fejlesztési hálózattal függ össze, ami részben érinti Magyarországot: 28,3 millió euró visszatérítésére tett ajánlást az OLAF, amiért egy magyar-szerb-lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el. A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit.
Egy 15 tagállamot, köztük Magyarországot is érintő ügyben (amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül). Itt nem tudni, hogy mekkora a potenciális pénzügyi bírság mértéke.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az OLAF csak ajánlásokat fogalmaz meg.
Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre Magyarországon sem, csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, és a tagállamok igazságügyi szervei döntik el, hogy a feltárt ügyek alapján valóban olyan súlyosnak ítélik-e meg, hogy abban hivatalban is nyomozzanak vagy újraindítsanak nyomozást.
Az OLAF jelentéséből nem derült ki, hogy a hivatal Magyarország esetében összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot az Európai Bizottságnak.