A Nyissunk a térre elnevezésű programsorozatban a Rákóczi tér bemutatását vállalta a KPMG a Budapest 100 séták részeként.
"A Rákóczi tér nagyon jó példa arra, hogyan is tud működni a városi rehabilitáció egy térfelújításon belül.
Egy korábban pejoratív jelzőkkel emlegetett térre került egy metrómegálló, felújították a vásárcsarnokot. A változásoknak nem csak pozitív hatásai voltak: a metrómegállót például a tér közepére helyezték, ezzel egy nagy teret négy kisebb térre vágtak" - mondta Varga András, a KPMG junior tanácsadója az InfoRádióban.
A kérdőíven kilenc tér közül lehetett rangsort felállítani, a Rákóczi tér - a Nyugati térrel együtt - nem végzett túl jó helyen, csupán csak négy százalékot kapott azoktól a voksolóktól, akik szívesen töltenének ott el időt. A rangsor csúcsán a Szabadság, és Erzsébet tér végzett 34-40 százalékkal, de az átlag 20 százalék körüli volt.
A kérdőívben azt is vizsgálták, hogy a közterületek milyen mértékben növelik a környezetükben lévő ingatlanok árát. "Szakmai tapasztalatok alapján két-három háztömbnyire van még hatással egy köztér az ingatlanértékben.
A közterek jellemzően felfelé módosítják az ingatlanértéket, de ha a téren megjelennek zavaró tényezők, amelyek kellemetlenebbé teszik az ott lakást, akkor ellentétes hatás is előfordulhat"
- emelte ki Varga András, aki hozzátette azt is, hogy a zöld felület aránya, az épített környezet minősége, a zajszint, valamint a biztonságérzet volt a legfontosabb szempont a kérdőívben.