Nem teszi lehetővé a földterületek hatékony megművelését az osztatlan közös tulajdon, ezért megszüntetné ezt a tulajdonosi formát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Javaslatuk szerint bizonyos birtoknagyság alatt - ha a tulajdonos személye az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen nem található - a Nemzeti Földalapkezelő nyilatkozna tulajdonjogi és használati kérdésekben.
A földterületek egyötöde most osztatlan közös tulajdon
- erősítette meg Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
"Az adat helyes és egyben szomorú is, mert ez egy olyan korlátozó tényezője a magyar mezőgazdaság fejlődésének, amivel folyamatosan kínlódunk, és sajnos eddig nem találtuk meg a megoldást. Teszünk egy olyan javaslatot, hogy a földek, a mezőgazdasági üzemek öröklését érdemes lenne újragondolni.
Magyarországon van 500 ezer olyan személy, akinek földhasználata van, nem tulajdona, hozzávetőlegesen 170 ezer ad be egységes kérelmet, ugyanakkor a valódi mezőgazdasági termelő tevékenységet folytatóknak a száma 100 ezer alatt van"
- mondta Győrffy Balázs. Hozzátette azt is, hogy ez a nagyon kusza helyzet a földbirtok-politikában is szerepet játszik.
A NAK elnöke azt is kiemelte, hogy a földek elaprózódottsága elképesztően nagy versenyhátrány az ágazat számára.
"Vannak olyan területek, amelyeket a hagyatékba nem vonnak be, mert olyan kicsik, hogy nem érdemes velük foglalkozni. Vannak olyan kicsi területek, amelyeknek a megvásárlása azért sem racionális döntés, mert az ügyvédi költség többszöröse annak, mint amennyit a föld ér. Ezek a kérdések megválaszolásra kell hogy kerüljenek a következő időszakban" - mondta.
Egy személy örököljön
Ma a birtokszerkezet jelenti az egyik szűk keresztmetszetet a magyar mezőgazdaságban: a teljes 6,7 millió hektáros földterületre ugyanis csaknem fél millió földhasználó van bejegyezve, az átlagos birtokméret pedig 12 hektár – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs hozzátette: ez a felszabdaltság versenyképességi hátrány, az pedig, hogy ma a gazdálkodók évente több mint 200 milliárd forint bérleti díjat fizetnek, valójában tőkekivonás az ágazatból.
Ha azok, akik nem művelik a földet, értékesítenék azt, akkor sokat tisztulhatna a helyzet - tette hozzá.
"Ha egy három aranykoronás területet hárman örökölnek, akkor előállítunk három aranykoronás területet, ami értelmezhetetlen gazdasági oldalról. Ezért lenne fontos az, hogy
lehetőség szerint egy személy örököljön.
Ennek meg kell teremtenie a finanszírozási hiteles »lábát« is, és folytatni kell a most futó programot, hogy mérjük ki az osztatlan közösöket, és 1/1-es tulajdonokat állítsunk elő" - emelte ki Győrffy Balázs.
A NAK programjavaslata szerint bizonyos birtoknagyság alatt - amennyiben a tulajdonos személye az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen nem található - a Nemzeti Földalapkezelő nyilatkozna tulajdonjogi és használati kérdésekben.
Az adózáson is változtatnának
Az agrárgazdasági kamara emellett az adózásban is változtatna: 100 millió forintig adómentességet biztosítana a családi mezőgazdasági vállalkozások számára.
"Ha a családi gazdaságnak még van 10 tagja, az tizedannyi adót fizet, mintha valaki egymagában tevékenykedik, ez önmagában méltatlan. Egy családi gazdaság adófizetési kötelezettségét a gazdasági teljesítményhez kellene közelíteni.
Ezért egy bizonyos szint alatt mentesítenénk az adófizetés alól a családi mezőgazdasági vállalkozásokat.
Egy új gazdálkodási forma lenne egy jogi személyiséggel rendelkező klasszikus mezőgazdasági tevékenységre létrehozott társasági forma.
az uniós támogatások nélküli árbevételnél a 100 millió forintot határoztuk meg"
- mondta. Győrffy Balázs arra is kitért, hogy a jelenleg a vidékfejlesztési programban rendelkezésre álló 1300 milliárdos keretet – amelyből 1000 milliárd az uniós és 300 milliárd a hazai forrás - a NAK a következő ciklusra 2 ezer milliárdosra bővítené. Ezt főként innovációra, az exportképes vállalkozások támogatására fordítanák, és javítanák a gazdálkodók együttműködését.