Január 1-jétől három oldalban összefoglalva még a laikusok is megérhetik, mit vesznek meg, ha egy megtakarítási célú életbiztosítást kötnek. Bár a rendszer nem tökéletes, a TKM-hez hasonló áttörést jelent a piacon a KID-ek megjelenése. A Portfolio megnézte, mit tartalmaznak ezek a dokumentumok és mennyiben jelentenek valódi összehasonlítási alapot a nyugdíjbiztosítások között, ezek ugyanis az utóbbi időben a legjobban fogyó nyugdíjcélú megtakarításnak számítottak.
2018. január 1-jétől a Packaged Retail Investment and Insurance-Based Products (PRIIPS) EU-s szabályozás alapján a magyar biztosítóknak is közzé kell tenniük az úgynevezett Kiemelt Információs Dokumentumot (KID), ami röviden, három oldalban összefoglalja többek a unit-linked és vegyes megtakarítási célú biztosítások
- fontosabb céljait (eszközalapok esetén a befektetési eszközöket),
- kockázati szintjét (egy 1-től 7-ig tartó skálán),
- költségeit, illetve ezek hozamra gyakorolt hatását,
- illetve példaszámításokat állít az ügyfélnek, arra, hogy egyösszegű biztosítások esetén 3 millió forint befektetése, rendszeres biztosítások esetén pedig évi 300 ezer forint befektetése esetén négy különféle piaci forgatókönyv mellett milyen kivehető összegre számíthat 1, 10 és 20 év (utóbbi az ajánlott időtáv) eltelte esetén.
A KID-ek jelentősen leegyszerűsítik az életbiztosítások értelmezését laikusoknak is, valamint összehasonlíthatóvá teszik a konkurens biztosítási termékeket egymással. A szektorok közti transzparencia azonban nem javul, hiszen más terméktípusok esetén nem elérhető hasonló dokumentum (a befektetési alapokat kivéve, a KIID azonban nem összehasonlítható a KID-del). A teljes piacnak csak 2020-tól kell összeállítania a tájékoztatókat.
Részletek és összehasonlítás a Portfolio cikkében.