Meglepő fejlemények a magyar kereskedelemben

Megkíséreltük kerülgetni az unalomig ismételt sablonokat (mennyivel is nőtt a forgalom, a bér, meddig tartanak nyitva a boltok, lehet csere-berélni, jönnek az akciók), már amennyire ezt lehet, helyette inkább néhány olyan aprócska területre összpontosítottunk, melyekről kevesebb szó esett év közben. Vagy semmi - olvasható a blokkk.com blogon.

Természetesen a változásokat is górcső alá vettük, már ahol ez lehetséges volt, nem csak a 2013-17 közötti időszakot vizslatva, bár igaz, ezekben az években veselkedett neki a boltos kereskedelem a növekedésnek (vagy másik oldalról a vásárlók hada a pénzköltésnek), de volt azért más is.

Megítélésünk szerint ezek is nagyon fontos kérdések, legalább azoknak, akik csinálják, vagy ott vásárolnak, hiszen a kereskedelemben minden fillér számít, nem söpörhető félre egyetlen területecske sem. Hát ugorjunk a mélyvízbe, igyekezvén persze helyén kezelni a dolgokat.

Imádjuk magunkat kényeztetni

A blokkk.com persze olyan kérdésekkel eddig sem foglalkozott, hogy ki, kivel, mikor és hol. De hát a hivatalos statisztikában ott vannak azok a boltok is, melyek a jobb kedvét, közérzetét, vagy éppen a kellemesebb időtöltését szolgálják a vásárlóknak (kinek mi persze a kellemes időtöltés, az már másik kérdés). Igyekeztünk ezeket csokorba szedni. Így az olvasható ki az adatokból, hogy körülbelül 20 ezer bolt bizony a kényeztetésünket szolgálja, valamilyen módon, vagy éppen azét, akinek virágot veszünk (a 130 ezer kiskereskedelmi boltból). És persze az ezekben a boltokban árusított termékek jelentős része más üzletben is megvehető, tehát kényeztetjük magunkat rendesen (mi azért ide soroltuk az otthoni kisebb-nagyobb kedvenceket is, és persze a kör kinek-kinek kedve szerint bővíthető, vagy éppen szűkíthető):

És hogy a kényeztetésünkre, közérzetünk jobbítására mennyit költünk, de nem csak az előbbi szakboltokban? Például alkoholféleségekre összesen - nem csak az italboltban - több mint 300 milliárdot, kávéra (külön kávébolt nincs, a vendéglátós kávézó másik történet) 90 milliárdot, kozmetikumra, testápolási cikkekre közel 400 milliárdot, órára, ékszerre 35 milliárdot évente, eddig. A kényelmi, kényeztetési piac értéke ezer milliárd forintra becsülhető, annyi lehet nagyjából, mint a decemberi teljes költekezés.

A szexshoppok nagyon hátul kullognak a kényeztetés piacán, de hát ennek értékelése már túlnő a blokkk.com hatáskörén. A tényekhez tartozik ugyanakkor, hogy a fogyasztóvédelem szigorúan ellenőrzi a 18 éven aluliak kiszolgálásának tilalmát az alkohol, vagy a dohánytermék árusításában, jelentéseiben erről be is számol (harmada az ellenőrzött boltoknak megbukott a korábbi ellenőrzéseken, tehát nagyon is szükség van a kontrollra). De a szexshoppok ellenőrzéséről, hogy ott vajon kiszolgálják-e a fiatalkorúakat, nincs hír (persze, nem akarunk tippeket adni az ellenőrzéshez, feltehetően itt rend van).

Webtörténések

Az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webkereskedelem, a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben (élelmiszerekből, iparcikkekből). 2000-ben, bő másfél évtizeddel egyébként még csak 10 milliárd forintnál tartott a webpiac.

A súlyosan vétkező webáruházak száma száz fölé kúszott év közben a folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések nyomán (ezeket kötelező feltüntetni a fogyasztóvédők, az NFM honlapján). Némi gyógyír, hogy döntő részük azonnal ki is javítja a hibát, ezt a minisztérium szép zöld betűkkel ki is emeli, így viszont, ha az ellenőrzés alapos volt, akkor ezek már hibátlan webáruháznak számítanak. És - hab a tortán - a minisztérium honlapjáról az áruház honlapja el is érhető, tehát - hibajavítás után - nyugodtan lehet válogatni innen is.

És persze a hatóságok teszik a dolgukat: NÉBIH, GVH is

Nem lenne illendő csak a fogyasztóvédelmet elővenni. A NÉBIH időről-időre közreadja híradását arról, milyen szörnyű esetekre bukkan az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető vállalkozások körében. A vétkező élelmiszeripari cégeket, élelmiszert árusító boltokat kötelező is közzétenni a kormány honlapján.

Nos, 2017-ben a NÉBIH 52 súlyos vétséget tárt fel, az átlagot nézve minden hétre jutott egy belőle. A legdurvább szabálytalanságok a húsiparban, húsértékesítésben voltak (tehát húsfeldolgozó üzemben és boltban is), ha lehet egyáltalán ilyen rangsort fabrikálni, amikor a termékbesorolást összesen 14 esetben külön fel is tüntette a hatóság.

A GVH számos bokros teendője közepette a celebek világában is turkált. Véleményvezérnek nevezte őket, hogy pontosan miért, az nem vált világossá teljes mértékben. De hát még egy állásfoglalásra is futotta, amiben leszögezte a hivatal, hogy ha egy celeb bármilyen felületen pénzért, vagy bármilyen más ellenértékért emel ki, vagy helyez előtérbe termékeket, szolgáltatást, akkor erről a tényről, a reklámozásról köteles tájékoztatást is adni. Nehogy azt higgye a követők hada, hogy az az ő személyes véleménye (bár lehet az is), miközben pénzt, vagy valamilyen szolgáltatást kap érte.

Foglalkoztatás: nyugdíjas szövetkezetek, részmunkaidő

Az adóhatóság kimutatása szerint már 97 nyugdíjas szövetkezet alakult meg. Ezek száma így megközelítette a diákszövetkezetekét (azoké száz fölött hullámzik). Számos helyen elhangzott, hogy a nyugdíjasok munkaerő pótlást jelenthetnek a munkaerőhiány enyhítésére. Nos, úgy tűnik, ez egy lassabban gördülő folyamat lesz (hiszen amelyik nyugdíjas már eddig is dolgozni akart, belevágott korábban is), de kétségtelenek a forma előnyei.

A foglalkoztatás egy másik szeletét nézve úgy látszik, hogy hosszabb időszakot tekintve a részmunkaidősök alkalmazásának növekedése volt a bolti eladók létszámemelkedésének hajtóereje:

Rövidebb távon már fordított a kép, mivel az elmúlt 3-4 esztendőben nőtt a teljes munkaidősök száma, a részmunkaidősöké pedig a 2014-es 38 ezer fős csúcsról 2017-re 32 ezerre esett vissza. Hiába, a munkaerőhiány már ebbe az irányba tolta a foglalkoztatást (bár ebben van ellentmondás is, hiszen a boltos vállalkozás a rugalmasabb foglalkoztatásban lenne érdekelt, de a munkaerőhiány miatt a bolt is, az alkalmazott is a nagyobb biztonságot jelentő teljes munkaidőt tolja sok esetben előtérbe).

És közben 30 ezerrel csökkent a boltszám a 2006-os csúcshoz képest.

Magyar bolt-e a multiknak bérbe adott CBA bolt?

A 2017-es esztendő legváratlanabb dobása az volt, hogy a CBA vezér Baldauf bérbe adta több boltját a Lidlnek. És állítólag nem ez a sor vége, jönnek még mások is. Nyilván a bérbe adott boltokban az értékesítés a Lidl kasszáját hízlalja, a bérleti díj viszont a CBA-s tulajdonosét. De hogy a bolt most akkor magyar-e, vagy nem, az bizony a jobb kérdések körébe tartozik.

A multi élelmiszeres túlsúly egyébként 8% a blokkk.com számítása szerint az élelmiszerek piacán (54-46% megoszlás mellett), de hát most már a Coca-Cola is majdnem magyar. Már mint Fazekas miniszter szerint aki Coca-Colát iszik, az is magyar terméket fogyaszt, az ital minden összetevője hazai. És nagy a csend a kettős élelmiszer minőségről (pedig már Juncker is szót emelt ellene), a Heineken dobozos sörén ott a vörös csillag, a magyar kormány pedig nagy csatát nyert Lázár miniszter szerint a brüsszeli bürokratákkal vívott ádáz küzdelemben (lehet fellépni az erőfölénnyel bíró nagy élelmiszeres cégekkel szemben).