A hatályos Btk.-ban nem szerepel az adócsalás kifejezés, bár korábban létezett ilyen tényállás – emelte ki a szakértő. A jelenleg szabályozás szerint költségvetési csalás létezik, ami egy viszonylag nagy tényállás, mely az államházartásba irányuló befizetésekkel, és az onnan történő kifizetésekkel kapcsolatos jogellenes magatartásokat foglalja magában össze.
Vitásak lehetnek azok a határmezsgyék, amelyek az adóoptimalizálást, -tervezést és az adócsalást egymástól elválasztják. Egy gazdasági társaság – de akár egy magánszemély – célja az, hogy a jogszabályoknak megfelelve csak annyit fizessen, amennyit megkövetelnek tőle.
"A jogszabályok követésével történő minél kevesebb közteher befizetése az adóoptimalizálás kategóriájába tartozik. Kérdés, hogy ez mikor jut el arra a pontra, ami már büntetőjogi minőséggel bír."
Ez nem egy egzakt határ – hangsúlyozta Falcsik István. Éppen ezért a gazdasági bűncselekményeken belül a legproblematikusabb és a legtöbb kérdést felvető tényállás a költségvetési csalás. A bűncselekmény megállapításához tudati elemeket vizsgálnak, mely során azt igyekeznek meghatározni, hogy az elkövető magatartása mennyiben irányul az adójogszabályok szándékos kijátszására.