A lengyel diplomácia azt szokta hangsúlyozni, hogy a 16+1 csúcstalálkozók 2012-ben Varsóban indult. Valójában egy évvel korábban Budapestre látogatott a kínai miniszterelnök, és ekkor történt az első találkozó Kína és a közép-európai országok képviselői között – hívta fel a figyelmet Matura Tamás. Azóta rendezik meg évente a miniszterelnökök csúcstalálkozóját és ezzel egybekötve a képviseltetett országok üzletembereinek fórumát a térség vagy éppen Kína valamely városában. A rendezvényen hazánk és Kína mellett részt vesznek a visegrádi országok, a Baltikum államai és a balkáni nemzetek (Koszovó és Görögország kivételével).
Az együttműködés kölcsönös közeledésen alapul,
a közép-európai térség már a 2000-es évek első felében – az euroatlanti integráció lezárulását követően – kezdett érdeklődni a kínai piacok iránt. Újabb lendület a 2010-es években jelentkezett, az Európai Unió és az eurózóna válságát követően. A kínai fél is felismerte, hogy emiatt a régióban egy olyan pénzügyi és gazdasági vákuum alakult ki, amely kiváló befektetési és üzletkötési lehetőséget jelentett. Mindkét fél érdekelt volt az együttműködésben, de Kína tette meg azt a fontos lépést, hogy intézményesítse azt – véli a szakértő.
Az együttműködésnek hátulütője azonban, hogy
elbeszélnek egymás mellett a résztvevő államok
– véli Matura Tamás. Közép-Európában a kínaiak elsősorban infrastrukturális fejlesztésekbe szeretnének beruházni, továbbá nagy cégek és márkák, tudás, tőke és technika, illetve a piacszerzés érdekli őket. Ez utóbbiak nem igazán vannak jelen a térségben, a fejlesztések területén pedig jelentős uniós támogatást kapnak, így nem igazán érdeklődnek a kínai tőke iránt – tette hozzá.
Ennek köszönhetően az infrastruktúraépítés terén elsősorban a nyugat-balkáni, nem uniós tagállamoknak hoztak sikert a kínai befektetések. EU-s országokba nem érkezett jelentős befektetés az ázsiai országból. Magyarországon aBudapest-Belgrád vasútvonal megépítése jelent nagyobb befektetési lehetőséget Peking számára – emelte ki Matura Tamás.
Hazánk földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően szinte kikerülhetetlen
Kína és Nyugat-Európa összeköttetése tekintetében.
A kínai vezetés a közép-európai együttműködésnél nagyságrendekkel nagyobb nemzetközi kezdeményezése az Új Selyemút – vagy Egy Övezet Egy Út – program, melynek lényege, hogy egész Eurázsiát összekösse. Ennek lehetne fontos láncszeme a Budapest-Belgrád vasútvonal, mely Szerbián és Macedónián keresztül a görögországi Pireusz kikötőjéig húzódna, mely régóta kínai felügyelet alatt működik. Így az Európába áramló áruk jelentős részének nem kéne a Giblaltári-szoroson keresztül Rotterdamig vagy Hamburgig hajóznia, hanem már ott vasúti szerelvényekre lehetne rakni a konténereket.
Ez Magyarországnak akkor jelentene nagy lehetőséget, ha nem csupán tranzitországként működne, hanem a vonal mentén olyan gazdasági övezetek alakulnának ki, ahol nyugati és kínai nagyvállalatok megtelepedve összeszerelő üzemeket hoznának létre, és ezáltal munkahelyeket teremtenének.