Hangsúlyozta: mindkét 2018. január elsejétől induló program célja, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hiteleket tekintve
a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek terjedjenek el a magyar bankrendszerben.
A monetáris tanács bejelentése szerint
- az egyik program a feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz (IRS), amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg.
- A másik 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzáloglevelek vásárlása, ami a forintban kibocsátott jelzálogállomány legfeljebb 50 százalékára terjedhet ki.
Ez nem egy hitelösztönzési program, hanem egy hozamleszorító program, ami a minőséget, a bankok hiteleinek minőségi szerkezetét is javítja - emelte ki Nagy Márton. A monetáris tanács szerint fontos, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem a hosszabb futamidejére is hassanak.
Elmondta: a korábbi IRS-ek közül jövőre 390 milliárd, 2019-ben 1300 milliárd forintnyi jár le, tehát részben ezek pótlásáról is szól a program.
Az alelnök szólt arról is, hogy ugyan a jelzáloglevelek felára csökkent, még mindig magasnak tekinthető, ezért szeretné célzott beavatkozással elérni MNB, hogy az új kibocsátásokat alacsonyabb hozamon hajtsák végre, ami végső soron a hiteleket is olcsóbbá teszi.
Napjainkban névértéken 850 milliárd jelzáloglevél- állomány van a piacon, piaci értéken 900 milliárd forint, az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja mintegy 500 milliárd forintot érintene - jelezte Nagy Márton.
Megjegyezte: Magyarországon a jelzáloglevelek felára 50-60 bázispont körül mozog, van olyan uniós ország, ahol 0 bázispont a "felár", de olyan is akad, ahol negatív a jelzáloglevelek hozama.
Nagy Márton egy kérdésre kijelentette: a magyar bankrendszer kellő mértékű hitellel látja el mind a lakosságot, mind a vállaltokat, "nem hűti, nem fűti a gazdaságot".