Rövidebb távon már nem is lenne érdemes a forint árfolyamán erősíteni – jelezte Palócz Éva.
„A mai árfolyam nagyon stabil.
Legutóbb 304 volt a legerősebb és 312 körül a leggyengébb – ez minimális ingadozás, majdnem stabil árfolyamot jelent. Sokan kritizálták azért a jegybankot, hogy a 2010-es évek elején legyengült, 8-9-10 százalékot gyengült a forint, hogy ez helytelen volt. Utólag ezen felesleges vitatkozni, nem okozott sem pozitív, sem negatív értelemben nagy meglepetéseket, de ez már beépült a gazdasági döntésekbe. Már nem is lenne érdemes megerősíteni, egyébként nem is szerepel a jegybank céljai között. Ha ezen a szinten marad, 310 Ft körül ingadozik, az fontos, mert a stabilitás is fontos.”
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a középtávú változásokat igen nehéz előrejelezni.
„Az euróval kapcsolatos megfontolások is szerepet játszhatnak. Ebben a pillanatban nincs semmi olyan ok, ami a forint erősödéséhez vezetne. Gyengülés előfordulhat, de az a világ pénzpiaci folyamatainak következménye, nem belföldi eredetű lesz. De nem láthatjuk előre.”
Arra a kérdésre, hogy jó lenne-e Magyarországnak az euróövezeti tagság, Palócz Éva így válaszolt:
„Ha jól csinálnánk, jó lenne.
Az euróövezeti tagság jár egyfajta megkötöttséggel, hiszen az árfolyam, mint kiigazító eszköz szűnik meg. A forint bár most stabil, az ingadozása örökre megszűnne, ami fegyelmezett gazdaságpolitikát igényel, minden tekintetben, még az adórendszerben is. Olyan lépéseket ne tegyen a kormány, ami erősen diktatórikus hatású, mert az a stabil árfolyam miatt rontja a versenyképességet. Ha az infláció magasabb, gyengülnie kellene a forintnak, de ha az nincs, hanem euró van, akkor ez beszorul és a versenyképesség romlásában csapódik le.”
Palócz Éva az InfoRádió Aréna című műsorában többször is felhívta a figyelmet arra, hogy fontos lenne kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát folytatni.
2019-ben is folytatni kellene a tehercsökkentést
A minimálbér-emelés, a nagyfokú munkaerőhiány hatásait nehéz szétválasztani – mondta a Kopint-Tárki vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ezeknek néhány éven belül biztosan látszódnia kell a nettó bérek emelkedésében.
„A munkaadók a szociális hozzájárulási adót kénytelenek átadni a munkavállalóknak, mert olyan nagy a munkaerőhiány.”
Palócz Éva kifejtette, a munkaadóknak nagyon terhet jelentett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hozzátéve ugyanakkor, hogy az adócsökkentéssel a béreket terhelő költségeket tekintve Magyarország halad az európai átlag felé.
„Magyarországon eddig jóval magasabb,
50 százalék körül, volt az úgynevezett adóék,
ami annak a különbsége, hogy mennyibe kerül és mennyit kap kézhez egy munkavállaló. Van olyan ország, ahol ez csak 30-35 százalék. Már haladunk a környező országok irányába, ami jó. A nagyon jelentős minimálbér-emelés, ami nagyon sok embert érint, nagy terhet jelent a munkaadóknak, különösen a garantált bérminimum, ami már egy OKJ-s tanfolyamot elvégzett emberre is vonatkozik.”
Néhány százalékpontnyit még 2019-ben is kellene folytatni a bérterhek csökkentését - fejtette ki Palócz Éva.