A lap szerint az igaz, hogy az ágazatban húsz-harmincezer betöltetlen helyet tartanak számon, ám arról kevés szó esik, hogy ezen belül pontosan mely feladatok elvégzésére keresnek szakembert. Ez pedig – hangsúlyozzák a cikkben – alapvetően fontos információ lenne, hiszen ennek hiányában hiába írt ki OKJ-s felnőttképzési pályázatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, a program sikere így kérdéses lehet.
Szakértők szerint az államnak és az oktatásnak azért kellene ismernie a részleteket, mert azok hiányában informatikai munkaerőhiányról beszélni pontatlan és értelmetlen. Éppen ezért gy piaci alapon működő, programozóképzést szervező cég, a Codecool nemrégiben megpróbálkozott a munkaerőhiány részleteinek a feltárásával.
A nem reprezentatív, 62 ágazati céget felölelő vizsgálatuk szerint a legnagyobb hiány szoftverfejlesztőknél tapasztalható, az informatikai vállalkozások mintegy nyolcvan százaléka keres ilyen munkatársat. A második legkeresettebb munkakör a mobilalkalmazás-fejlesztő.
Állam által támogatott, akkreditált szoftverfejlesztői, programozói képzés ugyanakkor nem létezik, az OKJ-rendszerben csak rendszergazda képesítést lehet szerezni, pedig rendszergazdából a jövőben egyre kevesebbre lesz szükség – hívta fel a figyelmet a napilap.
Emiatt sokan az állami felsőoktatásba mennek, holott az elvégzésre váró munkáknak csupán nagyjából öt százaléka követeli meg az ilyen magas szintű képzettséget. Az egyetemi végzettségűek pedig vonakodnak betölteni alacsonyabb presztízsű munkaköröket. Ez emeli a fizetéseket, ami versenyképességi problémákat gerjeszt. Ráadásul a diplomásokat sokszor az első évben fel kell zárkóztatni a munkahelyen, hogy valóban jól végezzék el a rájuk bízott munkát. Ha az állam nem nyújt segítséget, kénytelenek a piaci cégek biztosítani a megfelelő képzéseket.
A digitalizáció és a robotizáció miatt a programozóképzés az egyik „legforróbb” téma a világon – tette hozzá lap. Jelenleg az Európai Unióban 800 ezer programozó hiányzik. A hazai vállalkozásoknak meg kell küzdeniük ennek a hiánynak az elszívó erejével is. Ágazati szakemberek szerint az állam akkor segíthet igazán, ha folyamatosan figyelemmel kíséri, mely területeken hasznosul a legjobban a képzésre fordított összeg, és ennek megfelelően indít vagy támogat képzéseket.