Ismét elkészítette a magyarországi lakhatási szegénységről szóló jelentését a Habitat for Humanity civil szervezet. Idén a több hiányzó adat is van, a civil szervezetnek ugyanis nincs pénze a Belügyminisztérium és a Magyar Államkincstár által a közérdekű adatigénylésért kért költségtérítés több százezres díjaira - hangzott el a napi.hu szerint a legújabb, "Lakhatási szegénység" 2016 jelentés bemutatásán.
A hiányzó adatok miatt az eddigiektől eltérően ezúttal nem sikerült elemezni a lakcímkártya nélküli, vagy hibás lakcímkártyával rendelkezők lakhatási biztonságát és a 2016-os költségvetés részletes lakhatási kiadásait sem.
A megfizethetőség
A lakhatás megfizethetőségben a korábbi években vélhetően a rezsicsökkentés hatására beállt javulás megtorpant.
A lakásállomány torz szerkezete (90 százalék a magánlakások aránya) miatt a legszegényebbek, a legalacsonyabb jövedelmű háztatások nagy része vagy olyan saját tulajdonú lakásban lakik, ami nem elfogadható minőségű és a fenntartását sem engedhetné meg magának, vagy olyan magántulajdonú bérlakásban, ami szintén komoly megfizethetőségi problémákkal jár.
A magánbérlakásban élő háztartások jövedelmük 41 százalékát lakhatásra költik. Ez súlyosan veszélyezteti más, fontos szükségleteik kielégítését, a háztartások eladósodnak,
több százezer olyan fogyasztó van, akinek 60 napon túli az energiaszolgáltatók felé fennálló tartozása.
Noha hosszabb távon érzékelhető stabil javulás a lakásállomány minőségében, de továbbra is van egy olyan szegmens, ami elfogadhatatlan minőségű. A KSH szerint ezek aránya 8,7 százalék, és 190 ezer gyereknek ilyen az otthona.
Aránytalanság
Bár a költségvetésből egyre többet fordítanak lakhatásra,
a növekedés azonban kizárólag nem szociálisan célzott tételekből áll - csok, adóvisszatérítés -,
miközben szűkülnek a szociálisan célzott források. A 2015-ben megszűnt központi lakhatási támogatást nem pótolja az önkormányzati támogatás, vagy a tüzelő támogatás - áll a jelentésben.
Kőszeghy Lea, a Habitat kutatója kiemelte: óriási az aránytalanság a szakpolitika aktivitásában. Miközben a középosztályra sok figyelem jut, a lakhatási szegénységre semennyi - fogalmazott.
Az azenpenzem.hu összeállítása szerint a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénylők nagy többségét a használt lakást vásárló, háromnál kevesebb gyermekkel rendelkező családok teszik ki, ám a csok költségvetésének csak 18 százaléka került hozzájuk.
Az idei első negyedévben tovább tolódott az arány a háromgyermekes, új lakást vásárlók javára, akik már az összes támogatás 60 százalékát vették fel.
A kisebb összegű csok-támogatások többnyire még az utóbbi évek meredek áremelkedését sem kompenzálják. (Az adótörvényeknek az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos sokak által üdvözölt módosítását, az egyéb árfelhajtó intézkedéseket már korábban kifogásolta a Habitat, arról is nem egyszer beszéltek már, hogy megfizethetetlenné váltak az albérletek).