Kiemelt kormányzati cél lett a hazai fizetési forgalom készpénzmentesítése. A készpénz előállítása, tartása a kormánynak évi 500 milliárd forintba kerül. Ha az európai szintre nőnének a készpénzkímélő, például bankkártyás fizetési módok, akkor a készpénz forgalomban tartásának költsége évi 150 milliárd forinttal csökkenhetne - írja a Világgazdaság.
Magyarországon az MNB adatai szerint tavaly a közüzemi számlák kevesebb mint 39 százalékát fizették ki elektronikus módon a fogyasztók, a nyugat-európai arány 70 százalék. Bár egy év alatt 29,7 százalékról nőtt 38,9 százalékra a hazai arány, a fejlődés jó része annak tudható be, hogy a Magyar Postánál nem számít készpénzfelvételi tranzakciónak, ha valaki bankkártyával fizeti a postai készpénzátutalási megbízást, azaz sárga (fehér) csekket.
A fő gondot a szakértők szerint a hungarikumnak számító sárga csekk jelenti, pontosabban az, amilyen szabályozói környezet védi ezt a szolgáltatást. A legtöbben azt gondolják, hogy a sárga csekkel történő befizetés ingyenes. Holott a Magyar Posta hatályos díjszabása szerint ez megbízásonként (csekkenként) minimum 166 forintos költség a számlát kibocsátó szolgáltatóknak – a fix díjak 115 és 143 forint között mozognak, amelyhez még 5,3 ezrelékes díj adódik –, és még erre rakódik a sárga csekk postai kézbesítésének ára is.
A Versenyképességi Tanács a tavaszi ülésén azt javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy a közműszolgáltatásoknál az elektromos fizetések felé tereljék a lakosságot a sárga csekkek használata helyett. Ennek egyik legegyszerűbb módja az lehetne, ha a szolgáltatók az átutalások/csoportos beszedések díját is elismertethetnék a díjképletükben. Ekkor módjuk nyílna arra, hogy díjkedvezményt adjanak az elektronikusan fizető ügyfeleknek. Jó példa erre a kgfb vagy a lakásbiztosítás: ezek díja 5-10 százalékkal is csökkenthető, ha nem csekkel fizetünk.