Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság egyelőre nem túlfűtött, de egyre több jel mutat arra, hogy közelít működési kapacitásainak határához, és ebben a helyzetben belátható időn belül a monetáris politika szigorítása válhat szükségessé.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt adott értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB monetáris politikájának további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain.
Gyors a béremelkedés
Carson szerint a reálgazdasági kapacitástöbbletek szűkülése a közép- és kelet-európai EU-térség egészére jellemző, de
különösen heveny formában jelentkezik a magyar gazdaságban,
és ez a bérkiáramlás ugrásszerű növekedését okozza. A magánszektorban jelenleg 13,5 százalékos az éves bérnövekedési ütem, 2006 óta a leggyorsabb, és a termelékenység javulásának ütemét is meghaladja - hangsúlyozta.
"Rejtély"
Mindezek ellenére egyelőre nem mutatkoznak a túlfűtöttség hagyományos jelei a magyar gazdaságban, és ezt a "rejtélyt" Carson szerint a legnagyobb valószínűséggel az magyarázza, hogy a háztartások nem elköltik, hanem megtakarítják többletjövedelmüket. Erre vall, hogy a reálbérek növekedése az elmúlt negyedévekben messze meghaladta a fogyasztási kiadások növekedési ütemét.
A Capital Economics közgazdásza szerint azonban ez nem tart örökké, és
a háztartásokat pénzügyi mérlegének javulása előbb-utóbb várhatóan arra készteti, hogy jövedelmeik nagyobb hányadát költsék el.
A ház arra számít, hogy a magyarországi maginfláció már a következő negyedévekben meredek növekedésnek indul, és ez a teljes kosárra számolt inflációt az MNB 3 százalékos központi célszintje fölé hajtja.
A Capital Economics központi előrejelzése ebben a helyzetben az, hogy az MNB jövőre 110 bázispontos kamatemelést hajt végre, és 2,00 százalékos alapkamattal zárja 2018-at. Az elemző hozzátette: látják annak a kockázatát is, hogy az MNB "lemarad" e folyamatok mögött, és emiatt később még agresszívabb kamatemelésekre kényszerül.
A jegybank "túlteljesít"
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint azonban az MNB-nek egyelőre "szállítania kell" azokat az enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni közleményében erőteljes utalást tett.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint - tekintve, hogy az erről szóló jelzés mennyire egyértelmű volt -az esélyek arra hajlanak, hogy a magyar jegybank "túlteljesít". Úgy vélte, ebben a helyzetben csak az tűnik biztosnak, hogy
az MNB a 0,90 százalékos alapkamatot nem csökkenti kedden, viszont egyéb enyhítési lépések kombinációját fogja alkalmazni.
Lehetségesnek tartja egyebek mellett a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátjának agresszív csökkentését.
Pasquale Diana felidézte ugyanakkor, hogy a Morgan Stanley jelentősen emelte a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését. A ház új prognózisa szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett. A felülvizsgálatot a ház elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta.
A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint ugyanakkor
ezek a növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság potenciális növekedését,
amely a ház becslése alapján 2 százalék környékén lehet.
Ráadásul a magyar gazdaságban nem maradt számottevő lekötetlen kapacitás, és a vállalati szektornak sincs sok mozgástere a költségnövekedések elviselésére, ezért az inflációs kockázatok felfelé mutatnak.
Mindazonáltal a forintot támogató, jelentős külső fizetési védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni "közömbös" jegybanki hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre "nem siet" a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával - jósolta a Morgan Stanley londoni elemzője.
Nem emelnek az EKB előtt
A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház londoni közgazdászai szerint a gyorsuló infláció dilemma elé állítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjait, amelyek
a hazai fizetőeszköz túlzott erősödésétől tartva vonakodnak attól, hogy az euróövezeti jegybankot (EKB) jóval megelőzve kamatemelésbe kezdjenek.
A ház szerint erre a legjobb példa a térségben az MNB, amely a gyorsuló maginfláció és a gyakorlatilag zéró piaci kamatok ellenére hitet tett a nem hagyományos eszközökkel folytatandó további enyhítés mellett.
A BMI Research londoni elemzői szerint azonban "valamikor 2018-ban" a térség mindegyik jegybankjának szigorítania kell majd monetáris alapállását, és emelniük kell alapkamatukat a jelenlegi történelmi mélységekről.