A KSH adatai szerint 2016-ról 2017-re 2-3-szor nagyobb növekedés tapasztalható a legtöbb ágazatban, míg egy évvel korábban. Míg 2016-ra átlagosan 10 ezer forinttal nőttek a bérek, tavalyhoz képest idén májusra már 20-30 ezer forintos növekedésfigyelhető meg - olvasható a lapban.
A KSH adatai szerint ez a növekedés a legtöbb ágazatban végbement. A hagyományosan rosszul fizető területeken, például a mezőgazdaságban tavaly a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresete 170 ezer forint volt bruttóban, ami az idei évre már 195 ezer forintra nőtt. Ugyanez a tendencia jellemző az építőiparban is: míg 2016-ban egy fizikai munkás megközelítőleg bruttó 163 ezer forintot keresett teljes munkaidőben, addig mára bére meghaladhatja a 185 ezer forintot.
Bruttó 300 ezer forint felett mérnek
Nemcsak a fizikai, de a szellemi foglalkozásúaknál is jelentős emelkedés zajlik: az idén már alig lehet olyan ágazatot találni, ahol a képzettséget igénylő munkakörökben 300 ezer forint alatt maradna a bruttó kereset. A legjobban fizető munkákat az információ, kommunikáció szektorban regisztrálták, ahol az átlagfizetések elérik a bruttó félmillió forintot, de továbbra is
jól fizet a pénzügyi és biztosítási szektor, valamint a személyszállítás bizonyos ágazatai. A legtöbb pénzt pedig az energiaszektorban kereshetik
a jól képzett dolgozók, itt a bruttó átlagkereset 1,3 millió forint, de a fizikai dolgozók is átlagosan bőven 400 ezer forint fölött visznek haza.
A versenyszféra kevesebbet fizető ágazatai
A textiliparban a magas képzettségű munkavállalók sem keresnek többet 277 ezernél. A turizmus-vendéglátásban a fizikai munkások bére éppen csak meghaladja a garantált bérminimum 161 ezer forintos összegét.
Továbbra is az egyik legalacsonyabb keresetű ágazatnak számít a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelem, ahol ugyan végbement némi emelkedés, de a bruttó 170-190 ezer forintos átlagok még így is jelentősen el vannak maradva az átlagkeresetektől.