Tombol a nyár, körbenéztünk hát a Balatonon és egyéb helyeken, mi a helyzet a híres-hírhedt magyarországi munkaerőhiánnyal - írja a hvg.hu. Örkény István legjobbjait kenterbe verő sztorikat hallottunk mélygarázsban, malacólban tartott pincérekről, fizetési igényekről, illetve az is kiderül, hogy a nyugdíjasok aranykora jön a magyar munkaerőpiacon. Valamint arról, hogy kisült, lejárt az „egy nyár alatt megkeressük az egész évre valót” filozófia szavatossága.
„Tavaly nyögvenyelősen kihúztuk a szezon végéig, de idén már kénytelen voltam a nyár kellős közepén elengedni a konyhát, miután felmondott a szakácsunk. Így most csak italokat szolgálunk fel” – érzékelteti a vendéglátósok jelenlegi legnagyobb gondját Bánlaki Balázs, a mindszentkállai Káli-kapocs romkocsma tulajdonosa. Négyéves tapasztalata alapján azt mondja, alig lehet ma munkára fogható, megbízható alkalmazottat találni a Balaton környékén, a szakképzett felszolgáló vagy szakács pedig a lehetetlen kategóriába tartozik.
750 havi nettóért lett volna szakács
Több fővárosi és vidéki szakközépiskolával is felvette a kapcsolatot, ám ott sem biztatták: a végzősök nagyobb része azonnal külföldön helyezkedik el, mások nem hajlandók még havi 300 ezer forintos nettóért sem végigdolgozni a nyári szezont. Akkor se, ha ingyenszállás is jár hozzá – igaz, Mindszentkállán például sátorban vagy pajtában. „Egy kezdő szakács 750 ezerért eljött volna, de azt nem tudjuk kitermelni” – teszi hozzá Bánlaki. Az egyedüli megoldás a Balatonnál ma lényegében a kelet-magyarországi munkaerő – ez azonban nem mindig párosul szakértelemmel.