A kormány három éve betiltotta a kereskedelmi célú halászatot a természetes vizeken, a horgászok meg nem adhatnak el halat – válaszolja a 24.hu kérdésére egy fonyódi halsütödés.
Csirke kontra hal
A dolog természetesen nem ilyen egyszerű. Bár a halászat tiltása miatt valóban kevesebb lett az elérhető balatoni hal, nem kizárólag a tiltás miatt nem lehet helyi halat kapni a Balatonnál. A halsütödék, éttermek a halászati tilalom előtt sem árultak balatoni halat. Főként azért, mert a magyarok az elmúlt harminc évben, egy szűk réteget leszámítva, nem keresték azt.
Ahogy a fonyódi halsütödés mondja, az emberek többsége úgy szereti enni a halat, mint a csirkemellet: csak ne legyen benne sok szálka. Erre pedig kiválóan alkalmas az Argentínából importált fagyasztott tengeri hal, a hekk.
Ráadásul a hekk kilójából vastag panírral kijön 1 kiló 10 deka. A balatoni keszeg kilójából meg 60 deka – érzékeltette a kereskedelmi szempontokat is.
A hekket tehát olcsó beszerezni, könnyű elkészíteni, és sütödéknek is nagyobb az árrésük, mint a balatoni keszegen. Úgyhogy nagyjából harminc év alatt az argentin hekk nemcsak a Balaton partot, hanem az egész országot is letarolta. Ma is ebből a halfajtából fogy a legtöbb.
A balatoni hal hiányában tehát benne van a hazai halfogyasztás alacsony kultúrája, a vendéglátósok üzleti szempontjai, és természetesen a halászati tilalom is. Negyedik okként különösen fontos a tó védelme, amit talán kevésszer szoktak hangsúlyozni. A Balaton képtelen annyi halat előállítani, mint amennyit a vendéglátósok igényelnének.
Ha jó a víz, kevesebb a hal
A Balaton vízminőségének javulásával jelentősen csökken a tó haleltartó képessége, következésképpen egyre kevesebb a hal a vízben – mondta a 24.hu-nak Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. elnöke, aki szerint a halászati tiltásra is a természetes vizek védelme érdekében került sor. Modern halászati eszközökkel ugyanis rövid idő alatt nullára lehet meríteni egy természetes víz halállományát, mondta.
Mivel sok telepítés ellenére sincs elegendő balatoni hal, és nincs is annyi balatoni halgazdaság, amely ki tudna termelni akár fele annyi süllőt, mint amennyit eladnak a balatoni halsütödék, a hiányzó mennyiséget importból vagy a balatoni feketepiacról kénytelenek beszerezni a vendéglátósok.
Becslések szerint horgászattal 50-60 tonna süllőt nyernek a Balatonból, ennek fele köthet ki illegálisan az éttermeknél, halsütödéknél. Ha nem lesz változás, a balatoni halként beállított kazah keszegnek, romániai süllőnek, argentin hekknek mindig lesz felvevőpiaca, csakúgy, mint a rapsicoktól vásárolt balatoni fogasnak.
Hallatlan
A Balatoni Szövetség két dolgot javasolt a balatoni halhelyzet megoldására egy évvel ezelőtt:
- a horgászok is eladhassák a tóból kifogott halaikat,
- balatoni tógazdaságokba telepített haltelepítéssel („úsztatott halakkal”) kellene fedezni a vendéglátósok, a gasztronómia igényeit.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság vezetője egyik ötletet sem támogatja. Azt mondta lapunknak, hogy az úsztatotthal-koncepció alkalmatlan a probléma megoldására, mert ha néhány hétig halak úsznak egy balatoni tógazdaságban, attól az még nem lesz balatoni ízű hal. Ez a fogyasztók becsapása lenne.
A második ötletre, hogy a horgászok őstermelőként értékesíthessenek halat, azt mondta: azért nem támogatják, mert a horgászat alapvetően rekreációs tevékenység. Ennél is fontosabb, hogy ha engednék a kereskedelmi célú horgászatot, pillanatok alatt kimerülne a természetes vizeink halállománya.
Szári Zsolt úgy összegzett: szerinte a vendéglátói kör maradéktalan kiszolgálásra eddig sem volt elegendő balatoni hal, és ezután sem lesz. Ugyanakkor hazai termelésű hal korlátlanul beszerezhető tógazdaságoktól, édesvízi akvakultúrákból.