Habár országosan idén 5 százalék alatti mértékű a kajszi fitoplazma miatti fapusztulás mértéke a kajszibarack ültetvényeken, vannak olyan területek, ahol a fák pusztulásának mértéke 10 és 20 százalék közötti is lehet. Az 5 százalékos országos mérték még kezelhető, de ez is 25 százalékos terméskiesést jelent, amely a következő években is hiányozni fog, ugyanis a pótlásként elültetett fák csak 5 év után tudják pótolni az elpusztult fák termését. Az 5 százalékos pusztulás az országos kajszitermést figyelembe véve 1500 tonna gyümölcsveszteséget okoz, amelyből mintegy 300 millió forint bevétel kiesés származhat – mondta az agrárszektor.hu-nak Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója.
Az utóbbi évtizedben a legnagyobb mértékű fapusztulás, amelyet a kajszi fitoplazma okozott, Borsod-Abaúj–Zemplén megyében figyelhető meg, és 2015-ben egyes ültetvényekben az elpusztult fák aránya elérte a 30-50 százalékos mértéket is. Ebben az évben az ország más kajszitermesztő tájain is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a pusztulás.
A fitoplazmák baktériumokhoz hasonló, sejtfal nélküli károkozók. Bár vírusfertőzéshez hasonló tüneteket produkálnak a növényeken, mégis a baktériumokhoz hasonlíthatók. A fitoplazmák a kókuszpálma, a cukornád, a szőlő, a rizs és a Prunus nemzetség gyümölcsfáinak kártevői, a kártétemények az enyhe sárgulástól az ellevelesedésen át a fertőzött növény pusztulásáig terjednek. A sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tüneteket régebben vírusos eredetűnek vélték, valójában azonban fitoplazmák. A fitoplazmáknak szükségük van úgynevezett terjesztő vektorra, ez leggyakrabban a kabócafélék közül kerül ki.
A betegség a fákban akár több évig is lappanghat tünet nélkül. A tüneteket mutató fák lombja sárguló, levelük kanalasodó és törékennyé válik, növekedésük gyenge, gyümölcseik apróbbak lesznek, és fogyasztásra alkalmatlanok. Megtévesztő lehet, hogy ezek a fák több évig is élhetnek, végül azonban az egész fa elhal. A fapusztulás többnyire tavasszal következik be, de a nyár folyamán is folytatódik.