A bérfelzárkóztatás ugyanis nemcsak döntés kérdése, a termelékenység növekedése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket - írja a Pénzcentrum.
"A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg" - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a szervezet rendezvényén.
Magyarországon belül sincs egységes bér,
míg az ország nyugati részében szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részén néhány (2-4) százalékos a munkanélküliség, addig a keleti és déli országrészben van, ahol a 9 százalékot is eléri a munkanélküliek aránya. A nettó átlagkereset is sokkal magasabb az ország nyugati részében, és Budapesten, mint keleten.
"A termelékenység növelése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket, de azt is látni kell, hogy a magyar termelékenység nagyobb, mint a bérszint" - mondta Bod Péter Ákos. Az EU15 országokban a cégek bevételének 70 százaléka bérekre megy el, és legfeljebb 25 százalék a profithányad, Magyarországon nem ez az arány, alacsonyabb a bérhányad.
"Azokban az országokban tudnak magas fizetést adni a cégek, ahol nagyobb a termelékenység, Magyarországon a bérköltség és a termelékenység sajnos arányban vannak" - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Tavaly kissé elmaradt a bérköltség a termelékenységtől, de messze nem annyival, mint amekkora bérfelzárkóztatásért kiáltanak.
Az egy főre jutó átlagos termelékenység nálunk 2010 óta szinte semmit sem emelkedett.
Magyarországon nagyon duális a gazdaság, óriási a szakadék a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok között. Minden cégméret szerinti kategóriában a nemzetgazdasági átlag alatti a termelékenység a hazai vállalkozásoknál, a külföldi tulajdonban lévőké viszont magasabb az átlagnál. Ennek köszönhető, hogy a külföldi cégeknél magasabbak az átlagbérek.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is nagyon drasztikusan jelent meg, és túllőtt a célon, és óriási terhet rótt a vállalatokra, főleg a kis cégekre - mondta Palócz. Hozzátette, a bérfelzárkóztatási törekvésekkel csínján kell bánni, mivel ez egy piaci folyamat. Az államnak ebben annyi lenne a szerepe, hogy az adóék csökkentésével segíti a folyamatot, és a saját alkalmazottainak a béreit igazítja.