A reklámadó két évvel ezelőtti bevezetésének célja volt, hogy a globális piacra kiterjeszthető legyen – mondta Kovács Tibor. A Magyar Lapkiadók Egyesülete az adó bevezetését az első pillanattól kezdve elutasította, mert
az iparág további terhet nem bír el
– hangsúlyozta a szervezet elnöke.
„Két-három százalékos nyereségrátával dolgozó cégekre egy 5, már 7,5 százalékos adót terhelni: alapjaiban rengeti meg az iparágat. Nem tudják tartani a lépést. Ez újságírói, szerkesztői állások megszűnését vagy akár komplett médiumok eltűnését okozhatja.”
Kovács Tibor jelezte, a szabályozás különösen súlyosan érinti az online felületeket és a rádiókat, amelyeknél csak reklámbevétel van. Hozzátette, a globális szereplők online területen nagyon erősek.
Diszkriminatív
„A Facebook és a Google ma a magyar digitális reklámpiac több mint 50 százalékát birtokolja. A törvényhozó szándéka az volt, hogy ők is fizessenek, erre talált egy formát, ami láthatóan nem működik, pontosabban nem tudjuk, hogy akár egyetlenegy forintot is beszedtek volna tőlük reklámadó címén.
Ezért azt gondoljuk, hogy ez az adó csak a magyar tartalomelőállítókat sújtja.”
A következő lépésre, a szakmai szervezetekkel való összefogás lehetőségére vonatkozó kérdésre a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke úgy válaszolt, egy adótörvényt a magyar Alkotmánybíróságon nehéz megtámadni, azonban a versenyhátrány, a diszkriminatív adózás útján érdemes lehet elindulni.
„Akár a versenyhivatalnál, akár nemzetközi fórumokon érdemes megvizsgáltatni.”