A portál szerint Brüsszelben komoly hibákat találtak a magyar projektnél. Külön kínossá teszi a történetet, hogy ezt a rendszert azóta a kormány kidobta az ablakon, és egy másikat fejlesztett ki. Pár éve a magyar állam kivásárlással szerezte meg az informatikai szoftvert kidolgozó céget. A vállalkozás egyik tulajdonosa a szerződéskötés utáni napokban meghalt.
Az uniós források szétosztásának és nyilvántartásának lelke az ezeket kezelő informatikai rendszer. Az uniós pénzek pályáztatását kezelő szoftvernek, amelyet egységes monitoring információs rendszerre, EMIR-re kereszteltek el, a kifejlesztésére, a működtetésére és a továbbfejlesztésére is igénybe vehetett forrásokat Magyarország.
Az Európai Bizottság illetékesei két projektet is górcső alá vettek a közelmúltban, a 24.hu a Miniszterelnökségnek elküldött jelentéstervezetekből idéz. Ezekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség közölte a lappal: "a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. A magyar félnek természetesen van álláspontja a vélelmekkel kapcsolatban, melyeket a tagállam és a Bizottság közötti jogszabályban meghatározott úton fog rendezni."
A portál szerint a vizsgálatokból az derült ki, hogy kezdetben az EMIR kifejlesztésével és az ügyemeltetésével a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, az első két szerződés rendben is volt. A harmadiknál azonban gond adódott, mert bár a korábbi közbeszerzéseket kiíró ajánlatkérő saját maga állapította meg, hogy az informatikai monitoringrendszer működtetésére és továbbfejlesztésére más vállalkozások is képesek lennének, nem csak a Welt 2000, a harmadik eljárásnál mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írt ki, ahol újra a kft. kapott megbízást.
A magyar Közbeszerzési Döntőbizottság még 2004-ben kimondta, hogy az ajánlatkérő kormányzati szerv megsértette a közbeszerzési törvényt. A dolgot tetézte - derül ki a bizottsági levélből - hogy a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan átadták a Welt 2000 Kft-nek. Így az állam előnytelen helyzetbe került az akkor még magántulajdonban levő céggel szemben.
Az uniós programok menedzselésével, így ellenőrzésével is foglalkozó Irányító Hatóság (IH) is tudott a kérdéses projektekről, a közbeszerzési eljárásoknál ki is kérték a véleményét. Az IH annak ellenére sem lépett közbe, hogy tudott a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogellenes alkalmazásáról - fogalmaz az uniós fél által írt levél.
A dokumentum kemény retorziót helyez kilátásba: jelzik, hogy az érintett szerződések értékének 100 százalékát kitevő pénzügyi korrekció az indokolt. Ez nagyjából 18 milliárd forint pénz visszavételét jelentené - írta a portál.