„Magyarország az állattenyésztésben az állati termékek feldolgozásához több százezer tonna fehérje-alapanyagot használ fel, elsősorban szóját, amit Magyarországon is termesztünk” - közölte a főigazgató.
Elmondta, hogy lényegesen nagyobb a felhasznált mennyiség, mint amennyit hazai körülmények között megtermelünk.
„Miközben Magyarország alaptörvényben deklarált módon GMO-mentes a termesztésben, eközben a külföldről bejövő import termékek – például a szója – GMO-val szennyezettek lehetnek.
Ez az egész élelmiszerlánc biztonsága szempontjából káros” - hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
Közölte: azt szeretnék elérni – és ez a célja a Nemzeti Fehérjetakarmány Programnak –, hogy ne érkezzen be külföldről az a nagy mennyiségű GMO-takarmány, amely most bekerülhet az élelmiszerekbe, az állatok takarmányába, és ezzel a teljes GMO-mentességet akadályozza.
Hozzátette, hogy nem elég, ha nagyobb mennyiségben termesztenek szóját az országban.
„Ha olyan egyszerű lenne a megoldás, hogy csak a szóját kellene hazánkban nagyobb területen termeszteni, akkor nem is biztos, hogy kellene egy nagy Nemzeti Fehérjetakarmány Programot kidolgozni. Ennél összetettebb, bonyolultabb feladatról van szó, amely több részből tevődne össze. Ennek a szegmenseit próbáljuk összeállítani” - mondta a főigazgató.
Hozzátette, hogy ennek van egy nagyon komoly kutatás-fejlesztési igénye is, amelyet szintén szeretnének elvégezni.
Gyuricza Csaba elmondta: a program végére
azt szeretnék elérni, hogy ne csak a termelésben, hanem az alapanyag-előállításban, illetve az állati termékek előállításában és a takarmányhasznosításban is teljes GMO-mentesség legyen.
A főigazgató elmondta, hogy a szójatermesztésen kívül vannak más alternatívák, megoldások, növények, amelyek nemesítésével is lehet segíteni a fehérjeimport kiváltását.
„Vannak például olyan melléktermékek, amelyek az energetikai-ipari hasznosításban – például kukorica feldolgozása során – keletkeznek. Ebből is több százezer tonna képződik Magyarországon. Hogy ez hasznosítható legyen, az ehhez kapcsolódó teljes minőségbiztosítási rendszer kidolgozására és takarmányreceptúrák kidolgozására van szükség” - sorolta.
Gyuricza Csaba hozzátette, hogy ezen kívül új megoldásokat is keresnek. Kevésbé ismert még Magyarországon, de
például az algafehérje is nagyon jó takarmánynövény, és viszonylag könnyen előállítható.
„Így részben a szója-vetésterület további növelésével, részben pedig alternatív megoldások találásával, a takarmányreceptúrák kidolgozásával elsősorban a sertés- és a baromfitenyésztők számára, kisebb részben pedig a szarvasmarha-tenyésztők számára is a fehérjeszükségletet hazai forrásból lehet majd kielégíteni” - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!