A bizottságnak ugyan politikai értelemben nem tetszik az Északi Áramlat 2, ám mivel az uniós szabályozás hatálya nem terjed ki a vezeték tengeri szakaszára,
nincs jogi alapja az építkezés megakadályozására
– derül ki a dán Politiken birtokába került levélből. A lap megtudta azt is, a bizottság engedélyt kér az Európai Uniótól arra, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat Moszkvával az évi 55 milliárd köbméter kapacitású újabb két csővezeték építéséről.
A terv azonban megosztja az EU tagországait.
A németekkel az élen az úgynevezett régi Európa országai támogatják, míg a lengyelek vezetésével a közép-európaiak, a baltiak és a balkáni tagok ellenzik. A bővítés megvalósulása Ukrajnát érinti a legrosszabbul, hiszen az orosz Gazprom így akár az ország megkerülésével is biztosíthatja az európai exportot.
Ez nemcsak Ukrajna geopolitikai súlyának csökkenésével járna, hanem a tranzitdíjak megszűnése évi kétmilliárd dolláros kiesést is jelentene Kijevnek. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az ukrán Naftohaz az Európai Bíróságon támadta meg a bizottság azon döntését, amellyel Brüsszel még tavaly év végén hozzájárult az Északi Áramlaton és az Opal vezetéken Nyugat-Európába érkező gáz mennyiségének növeléséhez.
A bizottság arra hivatkozva indította el korábban a trösztellenes vizsgálatot, hogy a Gazprom visszaél monopolhelyzetével Közép- és Kelet-Európában, s a politikai kapcsolatok állásától függően egyes esetekben akár 40 százalékkal is magasabb árat szab meg, mint például Németországnak.
A Gazprom e szerződések kormányközi jellegére hivatkozott, s nem tartotta illetékesnek a kérdésben az EU-t,
de évekig tartó tárgyalások után végül közeledtek az álláspontok.
Mindkét fél engedett, így a megszületett alku értelmében
a Gazprom a jövőben piaci árat alkalmaz Közép- és Kelet-Európában,
nem akadályozza az általa szállított gázzal a szabad kereskedést, így a reexportot, s általában véve lemond a régióban eddig meglévő, a gáz elosztását és szállítását érintő infrastruktúrákra vonatkozó privilégiumairól.
Az EU ugyanakkor úgymond megbocsátja a múltbéli „bűnöket”,
és pénzbírságot csak a kötelezettségvállalás jövőbeli megsértéséért szab ki. Ennek mértéke a Gazprom egész világot érintő éves forgalmának – ez 2015-ben 82,9 milliárd euró volt – 10 százaléka lesz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!