Egészségügyre a bruttó nemzeti termék 7,1 százalékát költötte Magyarország 2015-ben, ami megegyezett az egy évvel korábbi szinttel. 2003-ban ugyanakkor még 8,1 százalékot tettek ki az egészségügyi kiadások a GDP-hez viszonyítva, de 2011-től folyamatosan csökkent a ráfordítások aránya, noha az összeg növekedett.
Ezen belül a közkiadások aránya is csökkent: a 2003-as 70,5 százalékról két évvel ezelőtt 66,5 százalékra.
A KSH jelentése szerint a visszaesés a recesszió miatt intézkedéseknek, a költségvetési szigornak és a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakításának tudható be.
Az uniós átlag 9,9 százalék. A GDP-hez viszonyított egészségügyi kiadás három európai uniós országban éri el, illetve haladja meg kismértékben a 11 százalékot: Németországban, Svédországban és Franciaországban, de Európában Svájc a listavezető (11,5 százalék).
Az egy lakosra jutó kiadás itthon 1371 eurót ért el, míg az EU átlaga ennek a duplája, 2781 euró volt.
A napi.hu közölte: a szolgáltatások szerinti összetételében a kiadások legnagyobb részét a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyéb gyógyászati célú javak képezik, amik 2015-ben a folyó kiadások közel egyharmadát (763 milliárd forint) adták. Ez az arány a 2012-ben megkezdett gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetése előtt, 2011-ben még 38 százalék volt.
A fekvőbeteg-ellátásra fordított kiadás a második legjelentősebb tétel, a finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása következtében az elmúlt években dinamikusan nőtt, így az összkiadásokhoz viszonyított 29 százalékos aránya alig egy százalékponttal marad el az EU-27 átlagától - írja a KSH.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!