A megfelelő munkaerő megtalálása során a cégeknél jelentős problémaként jelentkezett az alacsony motiváltság. Második helyen szerepel, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek munkára, melyet a szakmai alkalmatlanság követ, és végül a sort az alacsony kínált kereset zárja.
A motiválatlanság súlyos következményekkel jár, és ez a cégen belüli magas fluktuációhoz is vezethet. Mind az érdektelenség okozta hatékonyságvesztés, mind a fluktuáció növekedése költségeket okoz a vállalatnál, melyeknek hatásai már rövidtávon is érezhetők. A nem megfelelő szakképzettség, illetve a szakképzettség ellenére jelentkező alkalmatlanság egyaránt a szakképzési rendszer súlyos zavaraira mutat rá. Egyfelől nem képez a rendszer olyan szakmákra, amelyekre igény lenne, másfelől akiket képez, azoknak nem megfelelő a tudásszintje – állapította meg a GKI.
A potenciális munkavállalók alacsony motiváltsága leginkább a 150 fő feletti létszámmal rendelkező vállalatokat érinti.
Az ágazatok többségében jelentős probléma a munkavállalók alacsony motiváltsága. Ezek közül kiemelkedő a kereskedelem, a könnyűipar, a gépipar és az élelmiszeripar. Ez nem meglepő, hiszen ezen iparágakban tevékenykedő cégek többsége több műszakra keres munkaerőt és jellemzően alacsony fizetést kínál. A munkavállalók lelkesedését visszavetheti az elvégzendő feladatok monotonitása és az előre lépési lehetőségek korlátoltsága.
Összességében a vállalatok vezetői nem az alacsony bérszintben látják a problémát, hanem a szakmai alkalmatlanságban és képzetlenségben, s legfőképp a motiválatlanságban. Míg a szakmai nehézségeket a képzési rendszer átgondolása, s annak kereslet- és jövőorientált átszervezése oldhatná meg, addig az utóbbi jóval bonyolultabb probléma. A munkakedv és a munkahatékonyság javítását önmagában a béremelés nem oldja meg – áll az elemzésben.