Több mint 170 ezer volt devizahiteles írt alá szerződést az árfolyamgátról, vagyis arról, hogy 5 évig fix törlesztője lesz, amit ezenfelül kellene fizetnie, az pedig egy gyűjtőszámlán gyűlik majd. Az elszámolásra vonatkozó jogszabályok előírták, hogy ha van visszajáró összeg, akkor az árfolyamgátasok esetében először ezen a gyűjtőszámlán lévő összeget kell csökkenteni, és ha marad még az elszámolásból, akkor az csökkentheti csak a tőkét.
Az Inforádió több mint 10 banknak küldött körkérdést arra vonatkozóan, hogy hogyan állnak az árfolyamgátasok, a válaszokból pedig kiderült: a többségnek nullázta a gyűjtőszámlás tartozását az elszámolás, például az OTP-s ügyfelek 96 százalékánál, a KH-soknál 95 százalék ez az arány, míg az MKB Banknál 8 százaléknak maradt valamekkora összeg az említett gyűjtőszámlán.
Ahogy arra nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet: az árfolyamgát rendszerének lényege a fix törlesztőrészlet, de egyben ez a problémája is hosszútávon, hiszen, hiába tüntette el az elszámolás a felgyűlt, még ki nem fizetett összeget, a fix összegű törlesztés miatt azóta ismét gyűlt a különbség gyakorlatilag mindenkinél – mondta nemrég Fülöp Zsuzsanna felügyeleti szóvivő.
„Ez annyit jelent, hogy amikor lejár ez a rögzített időszak, a 60. hónap, akkor azt követően a gyűjtőszámlán, illetve a külön nyilvántartott tartozásokat, különbözeteket a fogyasztóknak meg kell kezdeni törleszteni. A jogszabály értelmében ez annyit jelent, hogy a pénzügyi intézmények ettől az időszaktól kezdve akár 15 százalékkal is megemelhetik a törlesztőrészleteket” - közölte Fülöp Zsuzsanna.
Minderről az elszámolásról szóló levélben már szóltak a bankok, ugyanakkor valószínűleg akkor csak keveseket érdekelt, hogy mi lesz majd pár év múlva, arról nem beszélve, hogy az árfolyamgát nélküli új törlesztő minden esetben magasabb összegről szólt, így a legtöbben maradtak a korábbi fix törlesztőnél.
A bankok közül a Raiffeisen Bank azt mondta: pár százan döntöttek úgy, hogy az elszámoláskor már nem a fix összeget fizetik, azaz kilépnek az árfolyamgátból, az MKB Banknál eddig másfélszázan döntöttek erről, de folyamatosan érkeznek ilyen kérések, igaz, nem tömegével. A K&H azt nyilatkozta: elenyésző azok száma, akik átálltak, az OTP-nél is az érintett ügyfelek 1 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.
Márpedig a többségnek már jövőre lejár az 5 éves időszak, amíg mesterségesen alacsonyan tartott törlesztőt fizethet. Az 5 év lejárta után szinte bizonyosan megemelkedik, legfeljebb 15 százalékkal a törlesztő, ami mondjuk egy átlagos 80 ezres törlesztő esetén akár plusz 12 ezer forintot is jelenthet – ez pedig már fájhat az ügyfeleknek.
Az OTP-nél az árfolyamgátasok 60 százaléka búcsúzhat a régi törlesztőjétől jövőre, igaz a bank becslése szerint az ügyfelek 30 százalékánál nem, vagy csak kicsi törlesztőemelkedés lehet, 45 százaléknál 15 százalékon belül marad az emelkedés mértéke, de 25 százaléknyian ennél is rosszabbul járnak, mert nemcsak plusz 15 százalékot fizethet ezután, hanem még a futamidőt meg kell hosszabbítani.
A CIB-nél a többségnek a jövő év második felében és 2018 elején jár le az 5 év, a bank azonban addig is kínál átstrukturálási lehetőségeket. A K&H szerint, ha az ügyfél aggódik, elég csak újra elővenni az elszámoló levelet, és abból megtudhatja az érintett, mennyi lesz majd az új törlesztője, és ennek ismeretében már most könnyebb lehet a döntés.