„A probléma eredője az, hogy ma Magyarországon nincs arról konszenzus, hogy melyik adatot fogadjuk el sztenderdnek. Éppen ezért arra a kérdésre sem tudok egzakt választ adni, hogy ez az európai viszonylatban hogyan néz ki” - mondta Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának elnöke.
„A parlamenti honlapon 20,1 százalék, az OECD-tanulmány szerint 3,8 százalék – bár ott az OECD megjegyzi, hogy ez nem feltétlenül csak a férfiak és a nők közötti bérrést jelenti –, az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján pedig nincs adat” - részletezte.
Hercegh Mária szerint csak elszántság kérdése, hogy legyen erről pontos adat.
„Most már gyakorlatilag minden munkáltatónak vannak elektronikus rendszerei. Ezekből a nyilvántartásokból kinyerni az adatokat szerintem végtelenül egyszerű lenne, és abban a pillanatban kimutatható lenne, számolható lenne és mérhető lenne” - véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának elnöke.
Hercegh Mária úgy látja, az utóbbi években ezen a területen sokat romlott a helyzet.
„A bérkülönbség nemcsak pénzkérdés, ez emberi méltóság” - hangsúlyozta.
„Én egy százalékot sem tudok elfogadni, semmilyen különbségtételt. Nem tudom azt elfogadni az emberi jogok csorbulása nélkül, hogy pusztán azért, mert nő vagyok, beáraz engem a társadalom, a munkaadó, vagy bárki, hogy eleve kevesebbet kell nekem fizetni” - fogalmazott a Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának elnöke.
„Huszonhat évvel a rendszerváltozás után azt a tabut kell először is ledönteni a társadalomban – és ebben például a média nagyon sokat segíthet –, hogy a bérkérdés miért titok. Nem azt akarom megtudni, hogy a mellettem dolgozó ugyanolyan szakértőnek, mint én, mennyi a keresete, hanem azt szeretném megtudni, hogy egyébként annál a vállalatnál abban a foglalkoztatási körben mennyi a bér” - mondta Hercegh Mária.
„Erre a munkavállalók tudatossága miatt lenne szükség” – indokolta.
Ha ugyanis megnézzük ma a munkaerőpiacot, akkor a férfi 130 százalékon kezd el alkudni egy állásinterjún, míg a nő 80. A nő ugyanis meg akarja kapni a munkát, és biztonsági játékra megy” - magyarázta Hercegh Mária.
„Azt gondolom, hogy a nők tudatosságát segíthetné, ha lennének nyilvános adatok. Nincsenek ugyanis információik arról, hogy mennyit kérhetnének – vagyis hogy mennyi lenne az elfogadható összeg. De ha lennének az állam által garantált, hiteles, hivatalos adatok, akkor a tudatosság biztosan nőne, és kevésbé lennének elfogadók azzal, hogy nekik 20-25-30 százalékkal is kevesebbet ér a munkájuk” - véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának elnöke.