„Azt látjuk, hogy 10-15 éves távlatban lesznek szélesebb körben elérhetők az okosautók” - közölte a vállalattechnológiai igazgató.
„Egyrészt még technikai akadályok is vannak, hogy elérjük azt a megbízhatóságot, amikor az emberek hajlandóak beleülni egy autóba, illetve a kormányok engednek ilyen autókat az utakon menni” - indokolta.
„Ezen felül azonban nagyon sok más probléma is van, például tisztázni kell, hogy egy esetleges balesetkor ki lesz a felelős. Emellett kérdés, hogy hogyan lesznek ezek a járművek engedélyeztetve, milyen szabályoknak kell megfelelniük, mi az a szint, amikor már forgalomba állíthatóak. Az okosautókhoz ki kell épülnie egy támogató infrastruktúrának” – folytatta Kerecsen Tamás.
„Mindezek jogi aspektusainak kidolgozása már lényegében minden régióban zajlik többé-kevésbé összehangoltan” - tette hozzá a szakember.
Három nagy központja van az önjáró autók fejlesztésének: az Egyesült Államok, Európa – ezen belül főleg Németország –, illetve Japán.
„Mind a három régióban mindezen feladatokon dolgoznak a kormányok, az autógyártók, illetve a szabályozó szervezetek. Így remélhetőleg ez alatt a 10-15 év alatt sikerül minden ilyen akadályt elhárítani az önvezető autók útjából” - mondta az NNG vállalattechnológiai igazgatója.
„Elsősorban az lenne fontos, hogy az autók kapcsolatban tudjanak állni egymással, illetve a szerverekkel – ez az a terület, technológia, ahol esetleg befektetésekre lehet szükség” - emelte ki a szakember.
„Az önvezető autók fejlesztői elsősorban arra törekednek, hogy olyan autót építsenek, amihez nem kellenek alapvető infrastrukturális változtatások, mert ezen fejlesztésekre úgysem fog sor kerülni egy 10 éves távlatban – erre sem a pénz, sem a hajlandóság nem biztos, hogy meglesz” - hangsúlyozta Kerecsen Tamás.
„Éppen ez a nehéz, megoldandó probléma, hogy hogyan lehet olyan önvezető járműveket készíteni, amikhez semmi egyéb infrastruktúrára nincs szükség” - mondta az NNG vállalattechnológiai igazgatója.