A 2014 februárjában kirobbant orosz-ukrán válság óriási negatív nemzetközi visszhangot váltott ki, és bár Oroszország folyamatosan igyekezett tagadni érintettségét a Krím-félsziget bekebelezésében, valamint a Kelet-Ukrajnában dúló háborús konfliktusban, az Egyesült Államok és az EU az idő előrehaladtával egyre szigorúbb szankciókkal büntette az orosz felet, ami a közvetlen gazdasági hatások mellett az üzleti bizalom romlásán keresztül is súlyosan érintette az orosz gazdaságot. A nyugati intézkedések megingatták az egyébként is meglehetősen gyenge lábakon álló gazdaságot - olvasható a Portfolio elemzésében. A végső kegyelemdöfést azonban az olaj világpiaci árának 2014 második felében kezdődött zuhanása jelentette, ami az olajbevételektől erősen függő államkasszát nagyon nehéz helyzetbe hozta.
Egy év alatt az orosz gazdaság recesszióba csúszott, a 2008-2009-es válság óta először. A visszaesés 2015 második negyedévében tetőzött, amikor éves alapon 4,5%-kal zsugorodott az orosz GDP, míg az egész 2015-ös évet nézve 3,7%-kal esett vissza a kibocsátás. Most úgy tűnik, Oroszország már túl lehet a recesszió mélyén, ugyanis több makrogazdasági mutató is a javulást látszik igazolni.
Az ipar padlót fogott, de már kezd talpra állni
Bár az orosz ipari termelés bővülése a válságot követő közvetlen kilábalás után érzékelhetően lelassult 2013-ra, közel két éven keresztül (2013 eleje és 2014 vége között) nagyjából a 0-2% körüli éves növekedési ütemet tartani tudta. 2015-ben azonban az orosz-ukrán konfliktus és az olajáresés - a beruházások keresztül - egyre jobban éreztetni kezdte a hatásait az ipari folyamatokban.
Májusban tetőzött a folyamat, ekkor már 5,4%-kal esett vissza az ipari termelés volumene, amelynél nagyobb zuhanásra csak a 2008-2009-es válság idején volt példa. Azüzleti bizalom is folyamatosan újabb és újabb mélypontra került, összhangban a reálgazdasági folyamatokkal. A 2015-ös év végéhez közeledve, illetve idén az enyhülés jeleit lehetett felfedezni: februárban például több mint egy év után ismét pozitív tartományba fordult az ipari termelési mutató. A túlzott optimizmus továbbra sem indokolt, de a nehezén már túl lehet az ország ipara. Ez persze az olajon is múlik.
Megkegyelmez az olaj?
Oroszország azok közé tartozik, akik a legnagyobbat bukták az olaj világpiaci árának zuhanásán. A költségvetés bevételeinek jelentős része az olaj értékesítéséből származott, az árfolyam zuhanásával így megnehezítette az államháztartás finanszírozását, szigorúbb fiskális intézkedések bevezetésére volt szükség, hogy a költségvetésben keletkezett lukat be lehessen tömni. Az olajár elképesztő esésének negatív hatásait ugyanakkor némileg ellensúlyozni tudta a rubel leértékelődése.
Az orosz rubel tankönyvpéldája lehetne annak, hogy egy nyersanyagexportőr devizájának árfolyama miként alkalmazkodik egy hirtelen külső sokkhatáshoz. Amikor idén január végén az olaj világpiaci ára 28 dollár alá csökkent, a rubel történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben. Majd az olajpiac normalizálódásával a deviza is visszaerősödött. A piaci szereplők többsége - köztük az IMF is - az olajár lassú emelkedésére számít, ami végleg pontot tehet a rubel mizériájára.
Ez Oroszország arany- és devizatartalékaira nézve is jó hír. Másfél év alatt - nagyrészt a deviza védelme érdekében - sikerült közel 170 milliárd dollárnyi tartalékot elégetni, vagyis a teljes állomány mintegy harmadát. Az utóbbi hónapokban itt is a megnyugvás jelei látszódnak: a 2015-ös mélyponthoz képest már közel 30 milliárd dollárral tudott hízni a tartalék összege.
További részletek a Portfolio cikkében.