Török Zoltán kiemelte: „amikor 2015. március 15-től bezárták a boltokat, megszüntették a vasárnapi nyitvatartást, akkor is nagyon nehéz volt mérni, hogy az a következő hónapok kiskereskedelmi forgalmára milyen hatást gyakorolt.”
„A kiskereskedelmi forgalom viszonylag lendületesen bővül a magyar gazdaságban, ennek a hátterében részben az áll, hogy a lakosság fogyasztási szintje fokozatosan emelkedik. 2006-tól kezdődően volt egy erős lejtmenet ebben, 2013-ban jött el a pozitív fordulat, azóta kapaszkodik vissza a fogyasztási szint a válságot megelőző szintek felé, amit még nem ért el. Van egy mélyben zajló, kedvező fundamentális folyamat, ezt támogatják a reálbér-emelkedések és a munkaerőpiac, hogy egyre több az állás. Az optikáját azonban torzítja a fehéredési hatás, amely elsősorban az online kasszák bevezetésének köszönhető, másrészt pedig annak a technikai hatásnak, hogy az üzemanyagárak jelentősen csökkentek tavaly. Ha valakinek egy adott összeg áll rendelkezésére, ha kevesebbet költ tankolásra, akkor többet tud vásárolni, a forgalom ettől pörög” - magyarázta a Raiffesien Bank elemzője.
Török Zoltán hozzátette: „nehéz tehát kiszűrni, hogy mennyivel lett kisebb a forgalom a boltzár miatt és mennyi a többi hatás kompenzálóereje. Valószínű, hogy minimálisan csökkentette csak a kiskereskedelmi forgalmat tavaly. Ha megfordítjuk a kérdést, az is valószínűsíthető, hogy a vasárnapi nyitvatartás is minimálisan pörgeti majd meg a kiskereskedelmi forgalmat, azt a tényezőt leszámítva, hogy jobban eloszlik a forgalom, elkerülhetők az eddig pénteken és szombaton érezhető tumultuózus jelentek. A fundamentális tényezők tovább támogatják a folyamatot, ezért összességében folytatódik a kiskereskedelem bővülése.”