Megszavazta 55 milliárd forint osztalék kifizetését a tavalyi eredmény után a Mol Nyrt. éves rendes közgyűlése csütörtökön. Az osztalék részvényenként elérheti az 567 forintot, ami csaknem 17 százalékos emelkedés az előző évihez képest.
A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényesek között részvényeik arányában fizetik ki. A negatív mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba sorolják át.
A közgyűlésen a részvényesek 60,03 százaléka képviseltette magát.
Legutóbb a Mol a 2014. évi eredmény után fizetett osztalékot, amelynek összege 50 milliárd forint volt, részvényenként 485,49 forint.
Az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés elfogadta a Mol-csoport nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolóját és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést 3928 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 256,5 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó veszteséggel.
A közgyűlés elfogadta a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolót és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is 2793 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 190 milliárd forint veszteséggel, 8,49 milliárd forint lekötött tartalékkal.
Molnár József vezérigazgató az éves beszámolót ismertetve elmondta, hogy 2015 extrém kihívásokkal teli év volt, az olajár több mint 70 százalékot esett a 2014-es nyári csúcshoz képest, több mint tízéves mélypontot elérve. Ezzel párhuzamosan a feldolgozás-kereskedelem (downstream) szegmensben a finomítói és petrolkémiai árrések jelentősen emelkedtek. A magasabb árrés részben az erős kereslet eredménye, a Mol számára releváns 10 országban összesen 5 százalékkal nőtt a motorikus üzemanyag iránti kereslet.
A Mol csoport tavaly 692 milliárd forint újrabeszerzési árakkal becsült "tiszta" EBITDA-t (kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredményt) ért el, amely 36 százalékos növekedés forint alapon az előző évhez képest - ismertette.
Kifejtette: az eredmény jelentős részét, az EBITDA csaknem kétharmadát downstream üzletág adta, továbbá ellensúlyozta a kutatás-kitermelés (upstream) szegmens gyengébb eredményét. A downstream teljesítménye egyebek mellett a kedvező külső tényezők eredménye, mindhárom - a finomítási, a petrolkémiai és a kiskereskedelmi - szegmensben jelentősen növekedtek az értékesítési volumenek. Az eredménytöbblethez szintén hozzájárult a vállalat belső hatékonyságnövelési intézkedései is.
Az alacsonyabb kőolajár miatt tavaly az utolsó negyedévben az upstream üzletág 201 milliárd forint speciális tételek nélküli EBITDA-val zárt, amelyet csak részben kompenzált a kutatási kiadások jelentős csökkenése, valamint a forint árfolyamának mintegy 20 százalékos esése a dollárral szemben.
A vezérigazgató a 2016-os tervekről elmondta: továbbra is nehéz működési környezetre számítanak, egyre nagyobb volatilitás látható a már eddig is kiszámíthatatlan olajpiacon. Az olajkonszern elsődleges célja továbbra is az, hogy megfelelő cash flow-t érjen el, amely fedezi mind a vállalat saját befektetési igényeit, a pénzügyi költségeket, a fizetendő adókat és a részvényesek felé fizetett osztalékot, illetve segít az erős és biztonságos mérlegpozíció megtartásában is.
A tervek szerint a Mol-csoport 2016-os EBITDA eredménye - hordónként 35-50 dolláros olajár, és a tavalyi évhez képest mérsékelt, de az elmúlt évek átlagához képest jobb downstream környezet mellett - 2 milliárd dollár lehet. Hozzátette: 2016-ban a Mol 1,3 milliárd dollár befektetését tervezi, amelynek több mint 50 százalékát a downstream üzletágra fordítják. Akvizíciók terén óvatos a Mol, és csak olyan projektekre költ, amelyek alacsony olajár mellett is kifizetődők - mondta. A közgyűlés az EY Könyvvizsgáló Kft.-t bízta meg a Mol Nyrt. független könyvvizsgálójának a 2016. gazdasági évre, a 2017-ban tartandó éves rendes közgyűlésig. A könyvvizsgálatáért a Mol a 2016. gazdasági évre nettó 71,8 millió forintot fizet.
A közgyűlés felhatalmazása alapján a Mol saját részvényeket vehet azzal a kitétellel, hogy a részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke huszonöt százalékát. A felhatalmazás időtartama a közgyűlési döntés napjától számított 18 hónap. A közgyűlés újraválasztotta Világi Oszkárt az igazgatóság tagjává 2016. május 1-től 2021. április 30-ig.
Az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés újraválasztotta Mosonyi Györgyöt a társaság felügyelő bizottságának tagjává 2016. május 1-től 2021. április 30-ig tartó időtartamra. Továbbá a közgyűlés Ivan Miklos-t, 2016. május 1-től 2021. április 30-ig tartó időszakra a felügyelő bizottság tagjává, és az audit bizottság póttagjává választotta.
A Mol Nyrt. közgyűlése döntött az alaptőke 2,09 milliárd forinttal történő leszállításáról, így 102,4 milliárd forint lesz a társaság alaptőkéje. Az alaptőke csökkentést 2 090 381 darab, 1000 forint névértékű, "A" sorozatú, a társaság tulajdonában álló törzsrészvény bevonásával hajtják végre. Az alaptőke leszállítás a társaság részvényeseinek részvénytulajdonát nem érinti.
Hernádi: változatos és kiszámíthatatlan év ellenére megerősödött a Mol
Változatos és kiszámíthatatlan év volt a tavalyi, az olajár mélyzuhanása ellenére is erősebb, hatékonyabb és versenyképesebb lett a Mol-csoport - értékelte a múlt év teljesítményét Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. olajipari vállalat elnök-vezérigazgatója a közgyűlést követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
Kifejtette: 2015-ben a Mol is szembesült az iparág nehézségeivel, a kihívásokra azonban új stratégiával reagált, sikeresen vette az akadályokat. Az integrált működési modell eredményeként a kutatás-kitermelés (upstream) üzletág - alacsony olajár miatti - gyengébb teljesítményét ellensúlyozni tudta a kereskedelmi és feldolgozási (downstream) szegmens, amely minden idők egyik legjobb eredményével zárta a tavalyi évet. Hangsúlyozta: senki nem tudja megmondani egyelőre, hogy rövid távon miként változik az olajár, de a kereslet-kínálati görbék alapján 2018-ra újabb mezőkre és forrásokra lesz szükség, ehhez pedig a következő öt évben emelkednie kell az olaj árának.
Ugyanakkor jelenleg a Mol számára az a legfontosabb, hogy az upstream még 35 dolláros olajár mellett is fenntartsa önfinanszírozó képességét - mondta.
Középtávon az olajár emelkedésére számít a Mol, ugyanakkor a világ klasszikus energiamodelljének transzformációja sokkal gyorsabb lesz, mint amire számítani lehetett - jegyezte meg az elnök-vezérigazgató. Mint mondta, egyre inkább számolni kell az alternatív technológiákkal, amelyek naponta még csak néhány 10 ezer hordónyi olaj kiesést jelentenek a napi 90 millió hordónyi olajfogyasztáshoz képest, azonban trendforduló van.
Kifejtette, a világgazdasági növekedés jelentősen lassul, alig haladja meg a 3 százalékot. Mindenki azt hitte, hogy a fosszilis energiahordozókba további befektetésekre lesz szükség, mert gyakorlatilag képtelen az iparág Kína növekvő igényeit kielégíteni - tette hozzá, ám úgy vélte, Kína valószínűleg nem tudja tartani növekedési ütemét és szerkezetét. Ugyanakkor szerinte korai lenne temetni az olajipart, rövid távon a szénhidrogén lesz a meghatározó energiaforrás. Csak Magyarországon és Szlovákiában mintegy 8 százalékkal nőtt a dízelfogyasztás, ami jóval meghaladta a válság előtti szintet, és emelkedett a benzinfogyasztás is.