Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a jövő évi változásokat ismertetve az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. "A jövő évi költségvetés biztosítja, hogy mindenki léphessen egyet előre, a büdzsé nagyobb biztonságot nyújt a magyar állampolgárok számára" - hangsúlyozta.
A kieső bevételekre, illetve az otthonteremtési támogatások növelése miatt emelkedő kiadásokra a miniszter szerint a gyorsuló gazdasági növekedés és a fehéredő gazdaságnak köszönhető pluszbevételek nyújanak fedezetet.
A kormány megnyitja a béremelés lehetőségét a jövő évi büdzsében. Az otthonteremtés, gyermekvállalás támogatását 100 milliárd forinttal megemelik.
Az állam működési kiadásait és bevételeit nullszaldósra tervezi a kormány, a fejlesztésekhez biztosított hazai, illetve uniós forrásoknál még hiánnyal számol a kabinet.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek azt mondta, az egészségügyben és az oktatásban százmilliárdos nagyságrendű forrásbevonás lesz az idei évhez képest. Az oktatásban folytatódik a béremelés, és az egészségügyben is többlépcsős béremelési program lesz. Az egyéb kiadásokról, például a kórház-konszolidációra, az oktatási intézmények állami fenntartására szánt pontos összegekről is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkárságai egyeztetnek. A szociális területen és a kultúrában is terveznek béremelést.
A büdzsé tervezetét szerdán juttatja el a szaktárca a Költségvetési Tanácsnak (KT). A kormány a törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni.
A KT a törvényes, tíznapos határidő alatt megvizsgálja a jövő évi büdzsét, ezt követően hozza nyilvánosságra véleményét - mondta Kovács Árpád, a testület elnöke az MTI-nek. A KT véleményének kialakításához felhasználja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatait, illetve a Magyar Nemzeti Bank makrogazdasági elemzéseit is.
Az ÁSZ a költségvetési vita során tisztázásra váró kérdésekre, valamint a bevételi és kiadási kockázatokra hívja fel a figyelmet a büdzsé kapcsán - közölte honlapján a szervezet.
Elemzők szerint a jövő évi büdzsé egyértelműen lazítást jelent, a GDP-arányos hiány nőni fog az ideihez képest, az infláció csökken, így a monetáris tanács is tovább lazíthat a kondíciókon.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója szerint nemcsak a baromfiágazat, hanem a fogyasztók is nyernek azzal, ha a tojás és a baromfi áfája 5 százalékra csökken jövőre. Ez az intézkedés várhatóan mintegy 30-35 milliárd forintos kiesést jelentene éves szinten a költségvetésnek, ezt azonban ellensúlyozhatja, hogy fehéredik az ágazat, és a fogyasztók valószínűleg több baromfihúst vesznek majd.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nem kívánta kommentálni az intézkedést az MTI-nek.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint az éttermi szolgáltatások áfájának 27 százalékról 18 százalékra mérséklődése - amely 2018-ban 5 százalékra eshet - mérséklése csökkentheti az árakat, javítja az alacsony jövedelmezőségű vállalatok versenyképességét, és segít a munkaerő megtartásában, mivel több pénz marad a magasabb munkabérekre. Úgy véli, az éttermi fogyasztói árak is csökkenhetnek.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, Kövesi Gabriella az MTI-nek azt mondta, azt remélik, az áfa csökkentése hozzájárul az internet iránti kereslet növekedéséhez, és így elősegíti a Digitális Jólét Program egyéb céljainak a teljesülését is.
A Magyar Telekom szerint az internethasználat forgalmi adójának mérséklése hozzájárulhat az internet további terjedéséhez. A Vodafone véleménye alapján az alacsonyabb áfa eredményeként akár olcsóbbá is válhatnak a tarifacsomagok. A Telenor Magyarország is úgy véli, az intézkedés várhatóan jótékonyan hat az internethasználatra, a digitális szakadék felszámolására. A cég ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a világon egyedülálló adóterhek, és európai szinten is kiemelkedő éves frekvenciadíjak (800 MHz) csökkentése jelenthetné az igazi áttörést.
A Fidesz-frakció támogatja a további adócsökkentéseket és bérrendezéseket. A Jobbik visszalépésként értékelte a bejelentést, miután pár hónapja még nominálisan is csökkenő államadósságról beszélt a gazdasági vezetés, most pedig erről már egy szó nincs.