Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint az nem kérdés, hogy az egyesült államokbeli másodlagos jelzálogpiaci válság hatására a magyar bankok is nehezebben jutnak forrásokhoz. Papp Edit hozzátette: ez kamatemeléshez vezethet, amelynek pontos mértékét nem tudja, de az legfeljebb 1 százalékpontos lehet.
Ami azonban rossz hír a hiteleseknek, jó hír lehet a betéteseknek, hiszen a betéti kamatokat is emelhetik a pénzintézetek.
A tengerentúli pénzpiaci válság óvatosabb kihelyezésre ösztönözte az ottani bankokat, igaz, odaát a magyar gyakorlathoz képest sokkal könnyelműbben osztogatták a lakáshiteleket. Sem önrészt, sem jövedelemigazolást nem vártak az ügyfelektől, bíztak az ingatlan árának emelkedésében.
Ezért következhetett be, hogy amikor a válság miatt drasztikusan estek az ingatlanárak, a hitelesek pedig nem fizették a törlesztő részleteket, a házak vagy lakások nem fedezték a kihelyezett hitel összegét, így a bankok nem kapták vissza a pénzüket.
Szigorúbb magyar gyakorlat
A magyar gyakorlat azonban ennél sokkal szigorúbb - hangsúlyozta Papp Edit, így szerinte azon nem kell változtatni. Ráadásul a hitelesek törlesztési hajlandósága sem romlott az elmúlt évi megszorítások hatására. Elmondta: az Erste Banknál, a 90 napon túl nem fizetők aránya 2007 decemberében ugyanakkora volt, mint egy évvel korábban.
A CIB Bank vezérigazgató-helyettese is úgy látja: Magyarországon nincs "ingatlanbuborék", a magyar lakosság jóval kevesebb kockázatot vállal, mint az amerikai. De a bankok is óvatosak, így továbbra is alaposan megnézik egy hitelkihelyezés előtt az ingatlan értékét vagy az ügyfél fizetőképességét - mondta Bertalan Imre.
Szerző: Egeresi Tünde