A jegybank közleménye szerint az árfolyamsáv eltörlése fontos előrelépés az euró magyarországi bevezetése felé. A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket teremt a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez, és ezen keresztül a maastrichti nominális kritériumok teljesítéséhez.
A magyar gazdaság nyitottságánál fogva az árfolyam továbbra is fontos szerepet fog játszani az inflációs folyamatok alakításában. Ha a gazdaságban zajló más folyamatok nem ellensúlyozzák, a nominális árfolyam tartós és jelentős megváltozása tükröződni fog a jegybank inflációs prognózisában, és ezen keresztül befolyásolja a monetáris politika vitelét - olvasható a dokumentumban.
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank elsődleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti.
Az inflációs célkövető rendszerben a jegybank a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok széles körét figyelembe véve, ezek együttes inflációs hatására reagál. Az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához - áll a közleményben.
A kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető rendszert, a keddtől érvényes lebegő árfolyamrendszer az árstabilitást szolgálja - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Csaknem hat százalokos inflációval tervez az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 2008-ban éves átlagban 5,9 százalékos inflációt vár, szemben a novemberben prognosztizált 5 százalékkal, 2009-re 3,6 százalékos átlagos éves drágulást jelez, korábban 3 százalékot várt - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből.
Az idei év negyedik negyedévére 4,7 százalékra, 2009 negyedik negyedévére 3,2 százalékra csökken az infláció - áll a jelentésben.
Ebben az évben az első negyedévi 7 százalékról fokozatosan csökken az infláció, az átlag 6 százalék lesz. A jövő év első negyedévében 4 százalék, 2009 végén 3,2 százalék inflációval számol a jegybank. A jelentés szerint a 2009. évi átlagos fogyasztói árindex 3,6 százalék lesz.
Csökkent a GDP-előrejelzés
A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,4 százalékról 2 százalékra csökkentette, a GDP idei várható növekedési ütemét - derül ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből.
A jegybank jövőre 3 százalékos növekedést prognosztizál az augusztusban közölt 3,2 százalékkal szemben.
A beruházások a jelentés szerint az idén 3,5 százalékkal nőnek, jövőre 5,1 százalékkal, miközben a lakossági fogyasztás az idén stagnál, jövőre 1,3 százalékkal nő.
Az MNB az idei beruházási prognózist a korábbi 4,1 százalékról csökkentette 3,5 százalékra, a jövő évit 5,5 százalékról módosította 5,1 százalékra.
A lakossági fogyasztásra vonatkozó előrejelzést a korábbi 0,4 százalékos növekedésről változtatta nullára, a jövő évit 1,6 százalékról csökkentette 1,3 százalékra.
Nem változott az alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos mértékén.
A piac megosztott volt az ülést megelőzően, az elemzők a 7,5 százalékos alapkamat tartására és emelésére is nagyjából azonos esélyt láttak.
A jelenlegi 7,5 százalékos alapkamat 2007. szeptember 25. óta van érvényben, előtte 7,75 százalékon állt.