Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint nagyon rossz, ha egy nemzeti bank legfontosabb testületét, a monetáris tanácsot, annak abszolút többségét a miniszterelnök állítja össze.
Járai Zsigmond az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy az ilyen kinevezési gyakorlatnak komoly kockázata van.
A volt jegybankelnök úgy látja: ahogy a 2002 óta eltelt időszak fiskális politikája, úgy a mostani kiigazító csomag is elhibázott. Hozzátette: egy szűk kör úgy próbálja irányítani az országot, hogy nem is akarja meghallani az övétől eltérő véleményeket.
Járai Zsigmond úgy fogalmazott: a politikai alapon megosztott és elzüllött közgazdászelitben mindig vannak olyanok, akik pontosan azt mondják, amit a kormány hallani akar.
"Ha megnézi az ember a GKI elemzéseit, előrejelzéseit, azok még sosem voltak jók. Mióta szocialista kormány van, azóta mindig magasabb növekedést és alacsonyabb inflációt mondanak. Amíg Fidesz-kormány volt, addig éppen fordítva tették. Elképesztő, hogy ezek után még vannak megrendeléseik. De ilyen a piac, hiába az az ember benyomása, hogy rendkívül elfogultan dolgoznak" - mondta a közgazdász.
"Sajnáltam Medgyessyt"
Járai Zsigmond hozzátette: "amikor 2002-ben, néhány héttel az év vége előtt megmondtam Medgyessy Péternek, hogy jóval nagyobb lesz a hiány a vártnál, összehívott egy csomó gazdaságkutatót, és mindegyik azt mondta, nincs igaza az MNB-nek. Nem tudom megmondani, hogy azt mondják, amit hallani akarnak tőlük, vagy ők vezetik félre a politikusokat. Sajnáltam is Medgyessyt, és azt kell mondjam, bizonyos értelemben így járt Gyurcsány Ferenc és Veres János is. Annyiszor mondták nekik, hogy fenntartható a pálya, és nem lesz akkora a deficit, hogy a végén el is hitték".
A volt jegybankelnök szerint a Pénzügyminisztérium és az Államkincstár szakmai stábja is láthatta előre az elmúlt évek deficitjét, de a politikusok nem hallgattak rájuk.
"Nagyjából 2002-től ez úgy működött, hogy megmondták felülről, mennyi legyen a deficit, és azt hitték, majd annyi lesz"- tette hozzá az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere.
"Azt hiszem, hogy a politikai ellenállás miatt a politikusok begubóznak, és nem mernek senkivel sem beszélni, csak azokkal, akik azt mondják, amit hallani szeretnének. Egy szűk kör hoz döntéseket, és nincs tekintettel senki más véleményére" - jelentette ki Járai Zsigmond. Mint mondta, ez most éppen Gyurcsány Ferenc szűk körét jelenti.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzék gyakran olyan intézkedéseket is támad, amelyekkel a volt pénzügyminiszterük egyetért, Járai Zsigmond azt mondta: "van az én közgazdasági alapokon nyugvó véleményem, meg van az ő politikai véleményük. De az ellenzéktől sosem kell azt várni, hogy konstruktív legyen, és ő mondja meg mit kell csinálni. A kormány dolga, hogy kompromisszumot keressen és kössön".
GKI: "A tények cáfolják Járai Zsigmondot
"A közgazdász szakmában erős kisebbségben lévő, vagdalkozó véleményre kizárólag a GKI-t érintő tények tekintetében kívánunk reagálni" - írta közleményében a részvénytársaság.
"Néhány nap múlva jelenik meg a GKI Zrt. éves előrejelzését tartalmazó kötet tematikus kiegészítéseként Papanek Gábor, Bíró Péter és Petz Raymund Az előrejelzések és a tények című elemzése, amely a GKI 1995 és 2006 közötti éves előrejelzéseinek megbízhatóságát vizsgálja. Ennek szövegét ma elhelyeztük honlapunkon (www.gki.hu)" - áll a közleményben.
"Ez a tanulmány világosan cáfolja Járai Zsigmond azon állítását, hogy "mióta szocialista kormány van, azóta mindig magasabb növekedést és alacsonyabb inflációt mondanak, amíg Fidesz-kormány volt, éppen fordítva tették". A növekedést ugyanis a GKI 2000 után - a szocialista-liberális kormány idején is - jellemzően alulbecsülte, amely egyébként részben a KSH módszertani változásainak volt a következménye" - olvasható a szövegben.
"Ami pedig az inflációt illeti, az elmúlt 12 évben 1 százalékpontnál nagyobb eltérés 2002-ben, 2005-ben és 2006-ban fordult elő, az első két esetben alacsonyabb, az utolsóban magasabb lett az infláció az általunk vártnál. Az eltérés iránya tehát nem a kormány pártállásától függött" - írta a GKI.