December 31-én megszűnik az ÁPV, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földapalkezelő. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz mindhárom jogutóda, és célja az lesz, hogy a jelenleg könyv szerint 10.000 milliárd forintot érő állami vagyont a leghatékonyebben kezelje.
A védett cégrészek, műemlékek és védett természeti értékek kivételével elméletileg minden eladható lesz, mint ahogy ez a gyakorlatban eddig is így volt, mondta Tátrai Miklós.
Az új szervezet egyik első feladata az lesz, hogy megállapítsa az állami vagyon valódi értékét, ami pedig az eladásokat illeti, azokból működési költséget nem lehet majd fedezni.
Az átláthatóbb vagyonkezelés érdekében minden állami szervezet bérelni fogja majd az ingatlant, amiben eddig ingyen lehetett, de ehhez a költségvetésből kapják meg a szükséges pénzt.
Kevesebben dolgoznak majd az új szervezetben
A jelenlegi három vagyonkezelő szervezet összesen nagyjából 600 embert alkalmaz, az új szervezetben a létszám várhatóan ennek kétharmada lesz.
Tátrai Miklós elmondta, hogy az eddig bejelentetteken túl nem tervezik állami vagyonelemek eladását.
A Vagyonkezelő Tanács tagjait a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, a felügyelőbizottság tagjait pedig a parlamenti frakciók és az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói képviselői delegálják majd.
Fidesz: tovább mélyülhet a szociális válság
A Fidesz szerint a nemzeti vagyon eladása a szociális válság további mélyülését eredményezi majd.
Szijjártó Péter szóvivő hangsúlyozta: a törvény elfogadása lehetővé teszi számos közszolgáltatást nyújtó társaság privatizálását, így várhatóan emelkedni fog a víz, az energia és a postai szolgáltatások ára.
Az ellenzéki politikus hozzátette: a közelmúltban a vízügyi tárca egyik tisztségviselője is elismerte, hogy a vízművek privatizálása után 50-100 százalékkal növekedhet a víz díja.