Más elemzők kilenc százalék körüli előrejelzéséhez képest a GKI úgy véli, hogy a tavaszi hónapokban az infláció 8,5 százalék körül tetőzhet, majd fokozatosan csökken a drágulás üteme, és év végére már csak 4,5 százalékot tesz ki.
A bruttó keresetek a tavalyi 8,5 százalékos növekedés után idén közel nyolc százalékkal nőhetnek, a nettó keresetek már csak öt százalékkal, és az inflációt is beleszámítva a reáljövedelmek 3-3,5 százalékos csökkenése várható.
Az államháztartás hiánya a kormány tervei szerint a GDP 6,8 százalékára mérséklődne idén a tavalyi több mint tíz százalékról, ám a GKI ennél is valamivel jobb adatra, 6,5 százalékos GDP-arányos hiányra számít.
A kutatóintézet úgy véli, hogy április-májusra csökken a politikai feszültség, jobban körvonalazódnak a reformok és mindezek hatására az euró árfolyama a 250 forint körüli szinten stabilizálódik, a tavalyi átlagos 264 forint 30 fillérhez képest.
Ami a jegybank kamatpolitikáját illeti, a GKI a monetáris tanács összetételének változása után úgynevezett "józan galamb" hozzáállást valószínűsít, vagyis nem számíthatunk agresszív kamatváltozásokra. Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy az év első felében marad a nyolc százalékos kamatszint, amely év vége felé, az inflációs hullám levonulása után 6-6,5 százalékra csökkenhet.
Folytatódik a külkereskedelmi mérleg hiányának három éve tartó, egyenletes csökkenése és a tavalyi 2,1 milliárd euróhoz képest idén már csak egy milliárd euró körüli hiányt mutathat az egyenleg.