A kamatemelés megfelel az elemzői várakozásoknak. A Monetáris Tanács júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapkamatot, ami korábban, 2005. szeptember és 2006. június között 6 százalék volt.
A Monetáris Tanács az alapkamat emelését a növekvő inflációs kockázattal indokolta. A testület közleményében elismeri, hogy a tervezett kormányzati lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország kockázati megítélését javíthatja.
Az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel - fűzik hozzá.
Közvetlen és közvetett hatások
A közlemény szerint a fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni.
Ehhez járulnak hozzá a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik.
A jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat - áll a közleményben.
A fiskális intézkedések várható hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent a világpiaci olajárak emelkedése.
Csak fokozatosan csökken újra az infláció
Mindezen hatások eredőjeként a Monetáris Tanács szerint az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet. 2007 egészére 7 százalékos inflációt prognosztizál az MNB.
Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál - derül ki a közleményből.
Jelentősen lassul a gazdasági növekedés
A Magyar Nemzeti Bank igen szerény gazdasági növekedéssel számol a következő években, a prognózis szerint az idei 3,9 százalék után 2007-ben már csak 2,4 százalékkal, 2008-ban pedig 2,5 százalékkal nő a bruttó hazai termék.
A folyó fizetési mérleg hiánya ezzel párhuzamosan a GDP-hez mérten 2006-ban 8,1 százalékra rúg, 2007-ben 5,9 százalék lesz, 2008-ra pedig 4,7 százalékra mérséklődik - tartalmazza a jegybank jelentése.
A lakossági fogyasztás 2006-ban 2,5 százalékkal bővül, 2007-ben viszont 1 százalékkal csökkenm és még 2008-ban is százalékkal 0,3 százalékkal mérséklődik az MNB inflációs jelentése alapján.
A lakosság reáljövedelme az idei 4,3 százalékos növekedést követően a jegybank szerint 2007-ben ugyanilyen mértékben csökken, majd 2008-ban 2 százalékkal nő.
Járai: nagy átverések után nagy kapkodások
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint szükséges volt a monetáris szigorítás, mivel enélkül az ország 2008 végére sem érné el az eredetileg tervezett 3 százalékos éves inflációs mértéket.
Járai Zsigmond jegybankelnök a kormány konvergenciaprogramjáról úgy fogalmazott: az elképzelés az eddig ismertté vált adatok szerint nem jó, de - talán most először - igaz számok szerepelnek benne.
A jegybankelnök szerint az adóemelések és az elvonások helyett inkább adócsökkentésre, a kiadások visszafogására, valódi reformokra lenne szükség.
Járai Zsigmond úgy fogalmazott: a nagy átverések után a nagy kapkodások korszaka következik.