Jelenleg leginkább a kukoricának, a rizsnek, a repcének, a napraforgónak és a szójának termesztik genetikailag módosított variánsait az Egyesült Államokban - mondta az InfoRádióban Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője.
A genetikailag módosított növények bevezetését támogatók is gyakran példálóznak Amerikával.
Mint mondják: ott már sok éve eszi szinte az egész ország, azaz közel 300 millió ember a genetikailag módosított növényeket.
Annak ellenére azonban, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek körüli amerikai vita nemigen jut el Európáig, az amerikai fogyasztóvédelmi szervezetek igen aktívak a kérdésben - hangsúlyozta Dömölki Lívia.
A szakértő szerint nemrégiben például Bush elnökhöz fordultak, azt követelve, hogy ne próbálja Washington rákényszeríteni Európára - a szabad kereskedelemre hivatkozva - génmódosított terményeit.
Kalifornia is gmo-mentes
Dömölki Lívia megjegyezte: az Egyesült Államokban is van olyan állam, ahol tilos a génmódosított növények termesztése, ilyen például Kalifornia. Alapvetően azonban az határozza meg egy-egy állam hozzáállását, hogy mekkora a magokat gyártó lobbi ereje.
Nem szabad rászabadítani az emberiségre addig a genetikailag módosított növényeket, amíg nincsenek megfelelő kutatási eredmények arra nézve, hogy nem ártalmasak - vélekedett a szakember.
Nincsenek megfelelő kutatási eredmények
Megfelelő kutatási eredmények azonban egyelőre nincsenek - mondta az InfoRádiónak a környezetvédelmi minisztérium illetékes főosztályvezető-helyettese, aki szerint a génmódosított növényekre a cégek úgy adják be az engedélykérelmeket, hogy gyakorlatilag hiányoznak a szükséges vizsgálati eredmények.
"A genetikailag módosított növények esetében sokszor olyan dokumentációk kerülnek az engedélyezők asztalára, amelyben 5 hím és 5 nőstény patkányt 5-10 napig, esetleg két hétig etettek, és ebből vonják le azt a következtetést, hogy az érintett növény biztonságos" - hozta fel példaként Rodics Katalin.
A környezeti hatást sem vizsgálják
A szakértő szerint azt sem vizsgálják a cégek, hogy az egyes európai területek élővilágára, például a Pannon ökorégió védett rovarfajtáira milyen hatással lehetnek a genetikailag módosított növények.
Az élelmiszerbiztonsági szakember azt mondja: amikor hiányolják a vizsgálatokat, azt a választ kapják, hogy azok nagyon drágák.
Magyarország egyelőre termesztési moratóriummal védekezik a genetikailag módosított növények ellen, és a környezetvédelmi tárca elindított egy környezeti hatásvizsgálatot is - tette hozzá Rodics Katalin.