Nem sikerült lassítani vagy megállítani a globális felmelegedést az utóbbi öt évben a Climate Action Tracker kutatói koalíció jelentése szerint. A tanulmány részleteit az ENSZ COP31 antalyai klímakonferenciájának ülésén ismertették. A kutatók szerint a klímaváltozás elleni küzdelem összességében megrekedt, és a pozitív és a negatív hatású lépések öt egymást követő évben gyakorlatilag kioltották egymást.
„A nemzetközi jelentés a bolygó éghajlati állapotát próbálja leírni. Több adat rekord magas értéket ért el annak ellenére, hogy a 2025-ös év egy kissé hűvösebb volt” – mondta az InfoRádióban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója. Szabó Péter ismertetése szerint a nap és a szélenergia felhasználása rendkívüli mértékben emelkedik – 18 százalékkal növekedett egy év alatt – és történelminek számít, hogy átlépte a villamosenergia termelését a szénnel szemben. Sajnos a fosszilis energiahordozók is növekedtek egy százalékkal.
„A megújulók még nem váltják ki a fosszilis energiaforrásokat, a növekvő igényeket fedezik csak, hiszen a világ energiatermelése folyamatosan növekszik”
– hívta fel a figyelmet a klímakutató, hozzátéve, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása is rekordot ért el, illetve az egy főre jutó hústermelés is.
Arra a kérdésre, hogy a növekvő energiaigény hajtja-e a globális felmelegedést, rámutatott: nem csak az áramtermelés, hanem a közlekedés, a fűtés, illetve az ipar is befolyásoló tényező. „Jelentős részük továbbra is kőolajra, földgázra és a szénre épül. A kibocsátások tartós csökkenése globálisan még nem kezdődött el annak ellenére, hogy már nagyon pozitív hatásokat is látunk” – magyarázta Szabó Péter.
Karbonadó, erdőtüzek, hőhullámok
A kutató felidézte, hogy a kibocsátások 30 százaléka terhelt a karbonadóval, ami szintén rekord magasnak számít, viszont ez még nem elég hatékony. Pozitívumként említette még, hogy a trópusi erdők vesztesége is csökkent. Ugyanakkor a kevesebb erdőkivágást ellensúlyozza, hogy az erdőtüzek világszerte óriási veszteséget okoztak tavaly, miközben a szélsőséges időjárási jelenségek, a hőhullámok rengeteg halálesethez vezethetnek.
„Becslések szerint csak idén 14 ezren haltak meg a júniusi hőhullámban, miközben több helyen hatalmas viharok csapnak le rengeteg esővel, ami a globális felmelegedésnek az egyik velejárója”
– ismertette a klímakutató.
A kilengéseket, az extrém időt is tapasztalhatjuk a légkörben. „A szélsőségesen forró napok gyakorisága globálisan megduplázódott az elmúlt 40 év alatt. Korábban még a napok egy tizedében volt szélsőségesen forró idő a Földön, de ma már az egyötöde számít annak, így egyre többeket érint” – jelezte.
Muszáj alkalmazkodni
A szakértő megerősítette, hogy a megújuló energia gyorsan terjed, de a fosszilis energiát még gyorsabban kellene leváltani. Meglátása szerint az étkezési szokásainkon is tudunk változtatni, különösen a szarvasmarha fogyasztás csökkentésével.
„Itthon is megtapasztaltuk a nyáron, hogy a víz visszatartással, az aszályok kezelésével, vagy például a hőség elleni védekezéssel kell alkalmazkodnunk. 2015 környékén 1 fokos volt a globális felmelegedés, most járunk másfél foknál, tehát felgyorsult, kétszeresére növekedett a melegedés 2010 óta” – emlékeztetett.
Az egymást befolyásoló hatásokra is rámutatott. A kutatások megfigyelései szerint a pozitív hatása annak, hogy csökkent az aeroszol kibocsátás, ellensúlyozza, hogy kevesebb a felhőzet, így a hűtő hatását is csökkentette a Földön.
„Ugyanígy a jég és a hó visszahúzódásával csökken a Föld fényvisszaverő képessége, emiatt a sötétebb felszín több energiát nyer a napból, ami erősíti a felmelegedést. Most kétszer olyan gyorsan melegszik a bolygónk, mint 2010 előtt” – hangsúlyozta az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.