A számítógépes támadások egy újabb aggasztó módjára hívták fel a figyelmet osztrák kutatók. A hackerek új fegyvere a modern tárolóeszköz, az SSD (szilárdtest-meghajtó) lehet, aminek a megfigyelésével kideríthetik a felhasználó online szokásait, tevékenységét – írja a hvg.hu.
Ma már egyáltalán nem titok, hogy egy-egy weboldal azt is megfigyelheti, hogy a felhasználó mire kattint, mennyi ideig marad egy oldalon, vagy hogy milyen hirdetések érdeklik. Azonban a kutatók nemrég fényt derítettek egy jóval nyugtalanítóbb módszerre: egyes oldalak akár azt is képesek lehetnek kikövetkeztetni, milyen más oldalakat látogat meg vagy milyen programokat futtat valaki, és ehhez csupán a nagysebességű memória, az SSD működését kell elemeznie.
Az osztrák kutatócsoport a FROST (Fingerprinting Remotely using OPFS-based SSD Timing, ujjlenyomatvétel távolról OPFS-alapú SSD időzítéssel) nevet adták a módszernek
Az ilyen jellegű támadás célja, hogy kiderítse, miként versenyeznek a különböző folyamatok a tárhely-hozzáférésért.
Ez a verseny apró, de mérhető időbeli különbségeket hagy maga után, és ezeket figyelve a kutatócsoport meg tudta állapítani, hogy mely más webhelyek és alkalmazások voltak aktívak az eszközön. Másként fogalmazva: a FROST azt használja ki, hogy bár az adatok logikailag elkülönülnek egymástól, a fizikai SSD közös marad.
A FROST az oldalcsatornás támadások kategóriájába tartozik, az ilyeneknél a hacker nem közvetlenül az adatokat próbálja megszerezni, hanem valamilyen mellékhatást figyel meg, ebben az esetben az SSD késleltetését.
A FROST-ot az teszi egyedivé, hogy teljes egészében a böngészőn belül fut. A biztonsági szakértők szerint ez azért különösen veszélyes, mert a támadáshoz nincs szükség telepített malware-re, adminisztrátori jogokra, vagy külön engedélyekre, elég lehet egy rosszindulatú weboldal meglátogatása.
Nem kell azonban haladéktalanul felfüggeszteni az internetezést, ugyanis a módszer technikailag igen bonyolult, valamint több korlátja is van.
A kutatók szerint a módszerhez gyakran nagy méretű fájlokat kell létrehozni a böngésző tárhelyén, ami feltűnő lehet. Ráadásul a hatás függ az ugyanazon a fizikai SSD-n zajló monitorozott tevékenységtől is. Ha az alkalmazások külön meghajtóról futnak, előfordulhat, hogy nem produkálnak érzékelhető jelet.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a FROST technikát bárhol máshol alkalmazták volna, de ez nem jelenti azt, hogy sohasem fog megjelenni. A kutatók szerint a böngészőgyártóknak erre fel kell készülniük, és csökkenthetnék a kockázatot az OPFS (a weboldalhoz tartozó privát fájlendszer) használatára vonatkozó szigorúbb korlátozások bevezetésével, például fájlméret-korlátozásokkal, vagy a szokatlan tárhely-hozzáférési minták figyelésével.