Az Európai Unió történetében először született átfogó állatjóléti szabályozás a kutyák és a macskák védelmére: az Európai Parlament és a tagállamok előzetes politikai megállapodásra jutottak a háziállatok tenyésztésére, tartására és kereskedelmére vonatkozó új rendeletről. A lépés számos változást jelent a háziállatok tartására vonatkozó szabályozásban. Az Európai Bizottság indoklása szerint az állatokkal történő kereskedés mára határokon átívelő piaccá vált, és a gyenge ellenőrzés, illetve az ellenőrzés hiánya visszaélésekhez vezethet.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: uniós szinten 2023-ig nem születtek kutyákra és macskákra vonatkozó rendelkezések, két évvel ezelőtt azonban elkészült a háziállatok nyomonkövethetőségéről szóló javaslat, ami az Európai Bizottság elé került. A következő feladat a rendelet végső verziójának megszövegezése lesz, majd az Európai Tanács és az Európai Parlament formálisan is dönt arról, hogy elfogadja-e.
Vetter Szilvia hozzátette: ha a fenti folyamatok végbemennek, még akkor sem egyidejűleg lép hatályba minden egyes kötelezettség. Ilyen újdonság lesz például az is, hogy a javaslat szerint
a jövőben már a macskatartókat is arra kötelezik, hogy tegyenek chipet a macskájukba, és ennek a beregisztrálása is előírás lesz.
Ez a kötelezettség eddig nem létezett Magyarországon. A rendelet ugyanakkor 15 év türelmi időt biztosít erre a gazdáknak. A kutyák esetében 10 év a türelmi idő, de Magyarországot ez abban az értelemben nem érinti, hogy itthon már 2013-ban bevezették a chipkötelezettséget az ebeknél.
Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője kiemelte, hogy az új rendelet értelmében minden uniós tagállamnak át kell alakítania az állatokkal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázisát úgy, hogy ezek kompatibilisek legyenek egymással. Ez azt jelenti, hogy a jövőben európai uniós szinten lehet megvizsgálni ezeket a nyilvántartásokat, amelyekben lehetőség lesz az átfogó, részletes keresésre is, hiszen minden fontos adat transzparenssé válik.
Vetter Szilvia úgy fogalmazott, az új uniós rendelet sokkal részletesebb szabályokat tartalmaz, mint a magyar joganyag, ami az állatvédelmi törvényben, illetve a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendeletben található, és a kutyára, macskára vonatkozó tartási és egyéb kötelezettségeket foglalja össze. A rendelettervezetből kiemelte, hogy
a továbbiakban naponta legalább kétszer kell megetetni a kutyákat és a macskákat.
Az itthon érvényes joggyakorlat szerint minden háziállatnak a mozgásigényét ki kell elégíteni, és az állatvédelmi törvény szerint tilos tartósan kikötve tartani a kutyákat. Ehhez képest az uniós rendelettervezetben az szerepel, hogy maximum egy órára lehet kikötni az állatot, és minden nap biztosítani kell azt, hogy szabad levegőre kerüljön.
Szigorítani lehet, enyhíteni tilos
Az állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász is megerősítette, hogy az uniós kezdeményezés célja az illegális állatkereskedelem visszaszorítása, az egyes szaporító telepeken időnként tapasztalható „szörnyű körülmények” megszüntetése, illetve azoknak a menhelyeknek a szankcionálása, ahol nem biztosított az állatok jóléte.
A kutya- és macskatenyésztési tevékenységet különböző megfelelőségi feltételekkel, előzetes engedélyhez kötve lehet majd végezni. Ez az előírás igaz lesz a menhelyek létrehozására is. Vetter Szilvia elmondta: a hatósági ellenőrzéseket ütemezetten és kötelező gyakorisággal kell majd véghez vinni.
Az egyes EU-tagországok akár szigorúbb szabályokat is meghatározhatnak, a szankciórendszer egyes pontjaiban azonban nem lehet enyhítéseket tenni.
A büntetéseket egyébként tagállami szinten kell meghatározni.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke az újdonságok közül még kiemelte azt is, hogy a chipellenőrzés kötelező lesz az online hirdetések megjelentetése előtt, illetve kötelezően fel kell tüntetni a következő szöveget: az állat nem játékszer. „Ez egyfelől edukatív tartalom lesz, másfelől pedig a szaporítók tevékenységét így próbálják visszaszorítani, hiszen ők nagyon gyakran online hirdetésekben árulják a kutyákat, macskákat” – magyarázta Vetter Szilvia.
A tervezet szerint a gondozóknak is megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük. Ezt a Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője kulcskérdésnek nevezte. Felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalási egyezményben már az szerepel, hogy a vásárlókat is kötelezően oktatni kell, illetve tudatosítani bennük a felelős állattartás követelményeit, továbbá a személyzet- és állatarányt is meghatározzák mint minimum előírás az érintett telepeknél.